Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Az új nyeregtetős épületszárnyakat emeletes mansardtetős sarokrizalitok zárják le. A vasút felőli oldalon az egész épület előtt öntöttvas oszlopokra támaszkodó enyhe lejtésszögű félnyeregtetős fedett peron húzódik. A középrizalitot két meredek hajlásszögű vízvetős gúlatetős saroktorony és gótikus hatású hármas oromzat hangsúlyozza. Homlokzatai nyerstégla felülettel sarkain fogazott kő armírozással készültek, melyekben a rizalitoknál hármas tagolású, a két új szárnyon hét-héttengelyes kialakítással kőkeretezésű szegmensíves nyílászárók helyezkednek el. A téglafelületű homlokzatokat a tetőtől törpekonzolos díszítésű párkány és az épület központi részén valamint a sarokrizalitoknál balusztrád választja el. A mozgalmas tömegű épület hangulatát a vörös téglafal- és kőfelületek játéka határozza meg. 1892-ben született döntés arról, hogy az egykori Mindszenthez tartozó Bárányka fogadó és a tapolcai apátság serfőző műhelye helyén új székház épüljön. A kétemeletes MÁV üzletvezetőség épület elkészítésére a munkácsi püspöktől Blau Gyula miskolci építész kapott megbízást. A helyi sajtó 1892. augusztus 5-én arról tudósított, hogy a kétemeletes palota fedél alá került, s megtartották az ún. koszorú, azaz felavatási ünnepséget s az új épületegyüttes közel három hónap alatt készült el, melynek napjainkban is városkép-meghatározó szerepe van. A MÁV 1900-ban kezdte el a Tiszai pályaudvar egyik legérdekesebb épületének, a kör alakú mozdonyszínnek az építését, amit 1901ben adtak át rendeltetésének. A szín különlegességét a mechanikai és építészeti tudás kombinációja adja. A 22 mozdony elhelyezésére egy félkör alakú csarnokot építettek, melynek állásait egy mechanikus fordítóról lehetett sínpáron elérni. A csarnok 21,5 méter fesztávú acélrácsos tartóra fektetett bádoglemezzel volt lefedve, aminek felületén minden mozdonyállás felett felülvilágítót és elszívócsövet biztosítottak. Az épület homlokzatát téglakereteléssel körbezárt vakolatmezőkben elhelyezett szegmensíves nyílászárók határozzák meg. A falmezőket a tetőtől gazdagon díszített téglapárkány választja el. Az épület a századforduló jellegzetes és értékes ipari műemléke. A városi infrastruktúra épületei és építményei A XIX. század teremtette meg Európában a kapitalista nagyipart és annak jellegzetes épületeit, a vasutat, a nagyüzemi ipart és annak épületeit, építményeit.