Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

használatbavételi engedély kiadásáról nem találunk adatokat. A szomszédos - hasonlóan két emeletes - házak arra utalnak, hogy 1911-ben, vagy 1912-ben az épület már meghatározó elemévé vált az utcaképnek. Az 1930-as évek közepének miskolci név- és címtára szerint az emeleti részeken bérlakások voltak, a földszinten viszont üzletek. A kétemeletes bérház mai formájában az utcával párhuzamos, fél nyeregtetős épület. Utcai homlokzata - a földszinti traktusok kivételével - megőrizte XX. század eleji formáját, díszeit. Az épület földszintjén eredeti külsejét csak a kétszárnyú szecessziós bejárati kapu őrizte meg, amelynek egykor figyelmet érdemlő volt mind asztalos szerkezete, mint pedig vasalásai. Az 1-2-1 osztású első emeleti homlokzat teljes szélességében mértéktartó, de ugyanakkor szép, kovácsolt vas erkély helyezkedik el. A homlokzati középrizalit tengelyében a második emeleten félköríves kosaras erkély látható, amelyet konzol támaszt alá. A két oldalt és a középrizalitot kvádervakolat díszes lizénák választják el. Az egész homlokzatra a hangsúlyozott vertikális tagozottság a jellemző. Míg az első emelet ablakai szegmensívvel záródnak, addig a második emelet nyílásai egyenes záródásúak. Az első emeleti ablakok fölött füzéres vakolatdísz, míg a második emeleten egyszerű szemöldök megoldásokkal találkozunk. Az első emeleti erkélyrács és a homlokzat második emeleti ablakainak virágtartó kovácsoltvas kosársora, valamint a kovácsoltvas hórács jelentős. A Széchenyi u. 121. szám alatti szabálytalan telek új, kétemeletes bérházzal történő beépítésére 1910-ben kért és kapott engedélyt özv. Stern Miksáné.

153 (A telek korábban is a család tulajdonában volt, s olyan földszintes épület állt rajta, amelynek déli homlokzata, ablakai és kapuja a Széchenyi utcára nézett, keleti oldala viszont a Pece mederre néző tűzfal volt.) Az építésnek esztétikai okai is voltak: olyan sarokházat kellett építeni, amely „összeköti" a Király és a Tzéchenvi utcát. Az épület az eltelt több, mint kilenc évtized alatt ki ir megjelenésében, belső térkialakításában nem változott. A viszony \g nagyvonalú tömegkialakítású épületnek a mai homlokzati m ^elenése teljesen jellegtelen, említésre és figyelemre érdemes tagozatai nincsenek. A térképi ábrázolásokból is kitűnő, sajátos alaprajzú épület egvkor talán jellegzetes udvari térkiképzését, megjelenését az határozta 15í Miskolcz T. H. J. F. Város Hivatalos Értesítője, 1910. május, 7. p.