Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

meg, hogy az említett ipari-kereskedelmi traktus teljes egészében a Pece-patak medrére nézett. Bár az épületnek valójában semmilyen említésre méltó esztétikai értéke nincsen, meg kell jegyezni, hogy az Ady Endre u. indító földszintes házsorával, a belső zuggal meglepe­tésszerű, igen romantikus látványt nyújt. A Rosenberg-ház (Széchenyi u. 22. sz.) a korabeli helyi sajtó „Epí­tőművészetünk" című cikke mutatja be leghitelesebben az épületet: „A másik épület a Széchenyi utcán a színházzal szemben rézsút álló új háza Rosenberg Gyula és Testvérei divatáru nagykereskedőknek. Ezt az új épületet a tervező-, építő- és szobrászművészet kész palotá­vá konstruálta és építette meg. Az épület arculatán lágy, szelíd hul­lámvonalakban folynak egymásba a tompított élű, kúpos homlok­zatcsúcsok, ablakok és erkélvek. Felül a második emelet ablakai fölött az épület két oldalán s a lágyan behajló domború ablakkereteken gyönyörű magyar motívumai, hosszúkás, aranvos díszítésű lécfrízek s faragott vonalfigurák vannak. Az erkélyek konstruálása is könnyed, újszerű arisztokratikus, felül a kisebb, alul a hosszú nagy erkély. Ma­ga az épület, ami kinyúlik egészen a Szinváig, erős vasoszlop szer­kezettel, hatalmas süllyeszthető kirakatablakokkal, tág, világos pin­cerészlettel s a kaputól az udvar és folyosók bejárata fölött lévő terü­letek színszerű kihasználásával épült, amelyben meglehet majd, ta­lálni a modern lakhatás minden kényelmét. A két új művészi építkezést, amely határozott nyeresége Miskolc­nak, Árva Pál mérnök tervezte, a László testvérek budapesti építő­vállalat építette, míg a szobrászművészi munkát Kun József végez­te." 154 A Singer bérpalota (Széchenyi u. 90. sz.) feltételezhetően 1909-1910 között épült Korrach Miksa miskolci építész tervei alapján. A sarok­épület meghatározó építészeti alkotása a Széchenyi u.-Ady Endre ut­ca térségének. Szecessziós stílusban valósult meg, melynek osztott kupolával fedett félköríves alaprajzú sarokeleme alkotja a centrumát. Tőle jobbra és balra hangsúlyos áttört attikájú tagolt, különböző rit­musú falszakaszok váltják egymást melyekben íves és sarkított zá­ródású nyílászárók helyezkednek el. Az épület földszintiét lesarkított kirakatok díszítik. «< Ellenzék, 1909. július 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom