Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

épület terveit Hajós Alfréd budapesti építész készítette. A késősze­cessziós stílusban készült bérpalota a Széchenyi utca egyik leghang­súlyosabb épülete volt. Az első emelet magasságáig reprezentatív portál határozta meg a szimmetrikus épület hangulatát. A harma­dik-negyedik szint magasságában dúsan díszített vertikális hangsú­lyú homlokzata volt mely zárterkély jelleggel ugrott a falsík elé. A hangsúlyosan kiugró részt két lekerekített hagymakupolás hangula­tot biztosító toronypár koronázta, melyet a II. világháború után visz­szabontották. A Márkus palota (Széchenyi u. 117. sz.) 1912-től a tömb kiemelke­dő magasságú és díszes homlokzatával is figyelmet érdemlő és fel­keltő épületegyüttese volt. Ezt - ismeretlen időben, de kb. 1930 után - fokozták a tetőszerkezet megváltoztatásával, a tetőtér lakrésszé történő átalakításával. A ráépítés belső térkialakítását a homlokzat 1­1-1-1 osztású, egyszerű vakolat-lizéna keretelésű ablakai sejtetik. Ez egészen másként komponálódik, mint az épület többi része, s a ké­sőbbi átalakítás az oka annak, hogy nem érzékelhető - az 1995 előtt készült felvételeken - az egységes homlokzati megjelenés. A bérház jellegzetességét, különlegességét az adja, hogy az első és második emelet közös homlokzati mezője asszimetrikusan kompo­nált. Mindkét szinten balról hármas tagolású, hosszú, keskeny abla­kok, majd ezt követően azonos szemöldök magasságig keskeny er­kélyajtó, jobbra pedig széles, hármas osztású ablak jelenik meg. Mindkét szinten a homlokzat tengelyében félköríves alaprajzú, kis­méretű erkélyek helyezkednek el. Az egyes nyílásokat lizéna-sávok fogják össze, amelyek a párkány alatt figurális konzolokba mennek át. A két szint közötti parapetnél a lizénák közötti mezőket késő sze­cessziós vakolatdíszek bővítik. Az épület legizgalmasabb részletei a kapualjban, illetve az udvaron láthatók. Eredeti formájában megma­radt a kapualj, amely mintás műkő-burkolatú. A kapubejáró udvar felőli szakaszát lezáró faszerkezetű, kétszárnyú ajtó egyszerűsége el­lenére is könnyed és szép kompozícióval ellátott, s ezen túl elegáns szárnyaival méltán hívja fel magára a figyelmet. Hasonlóan eredeti állapotában maradt meg és látható a kapualj műkő lábazata, amelyen a csiszolt és szemcsézett mezők fölött horizontálisan egyszerű futó kutya motívum halad végig. Miskolc város tanácsa 1910 márciusában adott ki építési engedélyt az örökösök kérésére, akik a Széchenyi u. 119. számú telken két emeletes lakóházat kívántak építeni. A munkálatok befejezéséről és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom