Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
tunk". 66 Erre a város ilyen rövid idő alatt nem képes - fogalmazták meg a mentegetőzést nem először, és különösen nem utoljára - ezért arra kérték a kormánybiztost, a korábbi összeírásoktól eltérően engedélyezzék a 23-24 évesek nyilvántartásba vételét is. Kifejtették továbbá, hogy amennyire lehetséges, ragaszkodni kívánnak a toborzás útján történő hadsereg-kiegészítéshez, amiben nehézséget jelentett viszont, hogy a toborzás útján csatlakozóknak a következő évi adójukból 2 forintot elengedtek. A város pénztárát viszont az 1848. évi kiadások túlzottan megterhelték, az önkénteseknek fizetett több száz forint, valamint az átutazó katonaság ellátása miatt „teljesen kiüríttetett". A város ennek kapcsán sem mulasztotta el megemlíteni, hogy változatlanul megyei hatóság alá tartozik, ezért nem áll módjában adókivetést eszközölni, márpedig az önkénteseknek fizetendő hozzájárulást a megyei pénztárakból kell folyósítani. (Felhívták a figyelmet arra az 1848-ban jellemző ellentmondásra is, hogy a meglévő pénztár még a régi rendszer adófizetőinek befizetéseiből jött létre, „így ebből a nemes újoncokból kiállítandó honvédeknek" nem lehet kifizetéseket eszközölni. Ld. erről alább.) Október 4-én Herke Miklós főbíró szintén a nagy számban megjelent polgárokhoz intézett szenvedélyes beszédében ismertette „a szeretett hon felett tornyosult s vészes környülállásokat, megemlíté, hogy mindenfelől ármány és árulás környezvén a nemzetet, szükség, hogy mi is éber szemekkel virrasszunk". 67 Ezt azonban nem csupán hangzatos bejelentésnek szánta, hanem tudatában volt, hogy a délvidéki felkelés, a Lamberggyilkosság és a pákozdi csata után Miskolc várospolitikai szempontjait is a honvédelem érdekeinek kell alárendelni. „Igyekezzük meggátolni az ellenünk tervezett árulási cselszövényeket - folytatta nem tekintve fáradalmat s áldozatkészséget, anyagi és szellemi erőnkkel igyekezzünk hazánk megmentésén." A konkrét célt a nemzetőrségből kirendelendő „polgári biztosi" szolgálat megszervezésében jelölte meg, mely a város négy (diósgyőri, csabai, szentpéteri és zsolcai) kapujában felállítandó megerősített őrséget és az átvonuló valamennyi gyalogos és szekeres utas szigorú ellenőrzését, az ellenség számára szállítandó bármilyen hadianyag feltartóztatását jelentette. A város ebből a célból rendőri bizottmány felállításáról is hatá66 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. 74. köt. 688-689. sz. (A vármegyéhez intézett megkeresés: B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 710/1848. sz., fakszimilében: ÁRVA F. -RÓZSA Gy. 1998. 107-108. p., Id. még: SZENDREI J. 1911. 76-77. p.) h7 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. 74. köt. 706 I sz.
