Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

rozott. Októberben előbb a bécsi akadémiai légió 90 tagja kíséretében érkezett 6 ágyú (a meglévő 4 mellé) a Miskolcon állomásozó nemzetőrökhöz, majd november 26-án a nyugati határszélről tíz hét után, a pákozdi és schwechati csatából hazatérő nemzetőrséget fogadta lelkes tömeggyűlés. A nemzeti önvédelmi háború kibontakozásáról, valamint a cs. kir. hadsereg galíciai betörésének lehetőségéről (így Miskolc közvetlen frontvonalba kerüléséről) érkező hírek az ősszel teljesen áthatották a közéletet. Jellemző példája ennek - bizonyos Papp János vezetésével - a Miskolci Honvédelmi Egyesület megalakítása volt.

68 Terveik szerint havonta egyszer nagyszabású üléseken kívánták meghatározni a város fegyveres védelmével, illetve a magyar kormány ellen bujtogatok erélyes leleplezésével, a szabadságharc - Kossuthtal teljesen azonosuló - céljainak széles körű megismertetésével foglalkozó intézkedéseik összehangolását. Még Miskolc-környéki fiókegyesületek szervezését is szorgalmazták. Ami november folyamán többek előtt sejthető volt, 1849 december elején megtörtént: Schlik altábornagy vezetésével észak felől jelentős cs. kir. haderő tört be az országba, a 11-i budaméri csatában megverte az ellene indított magyar alakulatokat és bevonult Kassára.

69 A vereség nemcsak a - többek között Borsodban toborzott, rosszul felfegyverzett és kiképzett - nemzetőrség háttérbe szorulásához, honvédzászlóaljakba szervezéséhez (rosszabb esetben: felbomlásához) vezetett, hanem ahhoz is, hogy december közepén Miskolc az északi hadszíntér frontvonalába került. (Ezt a Kassa mellett elveszített 1849. január 4-i ütközet tovább nyomatékosította.) Vagyis a város a magyar katonai ellenállás egyik bázisa, szervezésének központja lett. Nem véletlen, hogy 1848. december-1849. április között több alkalommal is gazdát cserélt, függően a főhadszíntér eseményeitől, erőviszonyoktól stb. Borsod vármegye tisztikara a végsőkig való ellenállás mellett határozta el magát. Kossuth ugyanerre buzdított december 13-án a vármegyéhez intézett levelében, s közölte, hogy személyesen Mészáros veszi át a Miskolcnál gyülekező seregek vezérletét. Ezért a helyi „nemzetőrség mobilizáltassék, a népfelkelés organizáltassék", így nemcsak védekező feladatok ellátására lesz alkalmas, hanem tá68 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 601/b. 3770/1848. sz. (fakszimilében: ÁRVA F.-RÓZSA Gy. 1998. 93. p.) 09 A decemberi katonai eseményekről többek között: HERMANN R. (szerk.) 1996. 223-225. p.; HAJAGOSJ. 2000. stb.