Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

már is túltengő forgalmát, helyes irányt jelölne a közúti vasút hálózatának is. Javaslatot tettek újabb útáttörésekre, utcanyitásokra, illetve a Pece pataknak a város belsejéből történő kitelepítésére. A bizottság teljesen egyetértett a tervezőkkel, hogy a Pece hordalékait a városon kívül alkalmas iszapfogóban gyűjtsék össze, a városba jutó tiszta vizet pedig ne nyílt árokban, hanem boltozott csatornában vezessék a Nagymajor utcán át a Szinvába. A bizottság sugár alakban a város belsejéből kifelé irányuló főközlekedő utak létesítését hangsúlyozva, különösen szükségesnek találta a vasútállomás felé kelet-nyugat irányú forgalomi utak nyitását. Nyilvánvaló volt, hogy a vasútállomástól a Zsolcai-kapun áthaladó főút csak nagy kerülővel, tehát nagy időveszteség árán vezet a városba. A legrövidebb összeköttetést a pályaudvar és a város között az Újvilág-utca biztosítja, ezért a bizottság annak meghosszabbítását ajánlotta. A város keleti területeinek beépíthetővé tétele érdekében, a Széchenyi-utca egyenes folytatásaként egy harmadik sugárutat is terveztek. A forgalmi utak mellett gondoltak a gyalogosokra is. A Szinva patak szabályozásával első rendű sétautat terveztek az Erzsébet tértől a vasútig. Javaslatukban megfogalmazták, hogy „A Szinva patak az egész évben bőséges vízmennyiséggel rendelkezvén, a város mind közegészség, mind pedig eszthetikai tekintetből fölötte sokat nyerne az által, ha e patak vízfolyását a házcsoportok belsejéből fölszabadítanák és nyílt csatornában, széles úton, esetleg parkon és sétányokon keresztül vezetnék tova. Nagyobb szabású ugyan ez a művelet; de a várost oly előnyökkel ruházná föl, melyekkel lakóira és idegen látogatóira egyaránt nagy kellemetességgel hathat. Itt nyithatnának a város lakói számára impozáns és gyönyörű sétautat, mely jótékony hatását annál inkább éreztetné, a mennyiben vele kapcsolatosan a város apraja-nagyja itt a legkedvezőbb üdülő és sétatereit találná. Azért igyekezett a bizottság a szabályozott Szinva patak mentén ily sétányokat, gyermek játszóhelyeket arányosan elosztani és a környezettel kapcsolatba hozni."

111 Miskolcnak sajátos és jellemző baját képezték végül a szűk sikátorok és zsák-utcák, melyek kiküszöbölését a közegészség, közrend és tisztaság, a vagyoni és személyi, valamint a tűzbiztonság szempontjaiból egyaránt szükségesnek tartották. Javasolták, hogy a város szeMagyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye XXXI. kötet VI. füzet