Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
rezzen meg akár a Tetemvár alján, vagy egyebütt, lehetőleg nagy kiterjedésű s összefüggő területeket, amelyeket később a telepítés céljaira sikeresen felhasználhat. A véleményben rögzítették, hogy „újabb tervjavaslatot készítettünk, amelyben átlagosan az eredeti terv is benne van." A várostörténet-írás eddigi sajátos eredménye, hogy a levéltárban fellelhető 1894-1898 közötti iratok (polgármesteri megbízás a két miskolci mérnök részére, az általuk elkészített emlékirat, annak mellékletei, nyomtatásban is megjelent közgyűlési jegyzőkönyv) értelmezhető egységet képeznek. Ezt nevezheménk a komplett AdlerLíppay-féie tervanyagnak. A múzeum őrzi a Lechner-féle tervet, a rajta ábrázolt rendezési elképzelések megfelelnek annak, amit a Mérnök és Építész Egylet Budapestről hivatalosan eljuttatott Miskolcra. A tervek történetével és értelmezésével Horváth Béla és Iglói Gyula is foglalkozott. Horváth Béla a térkép ismeretében, valamint a kézírások összehasonlítása után 1958-ban a következőket írja: „A város első szabályozási terve 1897 januárjában készült el Budapesten, aláírói között találjuk Lechner Lajos mérnököt, feltehetően, mint tervezőt." 112 Ezzel szemben 1997-ben a Lechner és Szeged című konferencián már úgy fogalmazott, hogy „ kétséget kizáróan az ő alkotása". A terv szerzőjének kilétét bonyolítja a Szabadság című lap egyik száma, amely a „Lucza-szék" című cikkben felhívja a figyelmet, hogy „minél előbb és sürgősen meg kell állapítani a város egész területére a szabályozási vonalat, melytől azután eltérni nem szabad.... Kívánatos volna tehát, hogy az Adler-Lippay tervezet s talán a Palóczy Antal tervezete is megszereztessék...." 113 Ez a cikk még Lechner halála előtt jelent meg. A korabeli sajtó nem Lechner, hanem Palóczy tervezetről beszél, s a miskolci tervekről ugyancsak ő tartott egyleti beszámolót, majd gondolatait írásban is megfogalmazta. 114 A szerző, mint a kiküldött bizottság referense mutatkozott be. Ma már nem lehet eldönteni, hogy mennyi érdeme van a tervezetben Lechnernek, Pa T oczynak, vagy a többi szakértőnek. Egy biztos: Lechner Lajos és Pa 1 bc y Antal is városrendező volt. Lechner Lajos (1833-1897) vízügyi mérnöki oklevelet sz ett. Folyószabályozási munkák majd hosszabb külföldi tanulmányút után 112 HORVÁTH B. 1958.123-125. p. 113 Szabadság, 1897. január 13. 114 Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1897. XXXVI. VI. füzet.
