Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
polgármestere a Szinva szabályozását valamint a víz lefolyását akadályozó malmok és egyéb építmények felszámolásán alapuló városrendezést fogalmazta meg, hogy „mily elvek legyenek irányadóak, s ezen elvek alapján a város jövő alakítása micsoda képet nyújtand." Soltész Nagy Kálmán az árvízi romeltakarítást és a város újjáépítését is szervező, koordináló polgármester (1878-1901) adott megbízást 1894-ben Adler Károly városi főmérnöknek és Lippay Béla vasúti mérnöknek, hogy készítsék el Miskolc város „szabályozási" tervét. „Nézetem szerint - írja megbízó levelében a polgármester - a tervezés a város egész területét a jövő terjeszkedésére is tekintettel, magába kell, hogy foglalja, hogy abból látható és megállapítható legyen, hogy akár egy utcza rendezésénél, akár csak egy már meglévő ház újraépítésénél a város szabályozására tekintettel a tulajdonos micsoda korlátoknak legyen alávetve; hogy a szabályozás a Szinva, Pecze medrére is kiterjedjen, tudnunk kell továbbá, hogy a szabályozási tervezet elkészítése mely munkálatokkal kapcsolatos, nevezetesen feltüntetendő, s kidolgozandó lesz az egyes telkeket érintő változások; továbbá, hogy a város szakhivatal igénybevétele mellett a teljes munkálat elkészítése mennyi időt és költséget igényel." 107 Adler Károly előbb az építési bizottságnak készített egy előtanulmányt, amelyben a városrendezés alapelveit fogalmazta meg. Az Adler-Lippay-féle városrendezési terv 1894 decemberében született meg. A két mérnök 10 fejezetből álló „Emlékirat"-ban foglalta össze elgondolásait, amelyek tervi feldolgozásban is megjelentek. A tervet készítők abból indultak ki, hogy a város rendkívül előnyös geográfiai helyzete olyan adottság, amelyet kihasználva Miskolc a modern ipar, kereskedelem és kultúra gócpontja lehet, vonzerőt gyakorolhat a megyére, közvetlenül pedig a városban megtelepedni szándékozók számára is. Három szempont kihangsúlyozása mellett - a város hosszú távú településfejlődésének biztosítása, a település adott pénzügyi helyzete, a városlakókra hárítható teher - felvállalták, hogy túl kell lépni azon az ősök által képviselt szemléleten, hogy „úgy van jól, ahogy van" még akkor is, ha a szabályozás „talán csak egy évszázad alatt lesz végrehajtva". Tehát a terv - amely három fő területre koncentrált - megvalósulásában egy évszázaddal előbbre tekintett. Első feladatnak az épületek szabályos és végleges utcavonalba történő „beigazítását", tehát a meglévő utcák építészeti 107 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 7812. kgy./1894.
