Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

képének rendezését tartották. Második - ennél fontosabb - feladat, új utcák megnyitása, ill. nyomvonalainak kitűzése a még be nem épített részeken, s ezzel együtt a teljesen rendezetlen ház- és utcacsoportok átalakítása, ha kell, kisajátítás és lebontás árán is! A harmadik feladat a város területén átvonuló vízfolyások szabályozása volt. „A csatornázás és vízvezeték kérdésén kívül a közúti vasút létesítése is elodázhatatlan szükséget képezvén, ennek tekintetbe vétele hasonlóképpen irányadó volt a szabályozás megoldásánál'' - írták. Megfogalmazták, hogy a szabályozási műveletekhez kisajátításijogot kell kapni a városnak. Tervükkel a magyar felvidék egyik modern központját akarták megfogalmazni, aminek „elérésében hathatós támogatóink lesznek a legközelebbi időben létesítendő vízvezeték, csatornázás s a közúti vasutak, de épen ezek akadálytalan foganatosítása érdekében is ezekkel kapcsolatban szükséges az utak, útczák és vízfolyások kérdését rendezni". Három főműveletet különböztettek meg: a) a meglévő és eléggé szabályos utcavonalaknál az egyes háztelkeknek a végleges vonalakba való beigazítását; b) a be nem épített telkeken új utcák nyitását, és egyes teljesen rendetlen utcacsoportok egész átalakítását, valamint c) a város területén átvonuló vízfolyások szabályozását. Fontosnak tartották a főutcával párhuzamosan egy második főközlekedési vonal nyitását a búzavásártérről a Horváth-, Zárda-, Palóczi és Kis-Hunyad utczákon keresztül. A Szinva folyását illetően arra a meggyőződésre jutottak, hogy a meder elég tágas és az 1878. év után végrehajtott szabályozás eredményeként elég gyors lefolyást biztosít a nagyobb vizeknek is, de megfogalmazták a még szükséges műveleteket, így: a) a meder egyes nagyobb kanyarulatainak átmetszése, a gyorsabb lefolyás biztosítása érdekében; b) a meder fenekén tapasztalható elfajulások meggátlására egy a kis vizek levezetésére szolgáló kövezett fenék-csatorna létesítése, valamint c) a még meglevő malmok eltávolítása, amelyek közül a Belegrád malom eltávolítása a legsürgetőbb. Hangsúlyozták, hogy a Pece a mostani medervezetése a város fejlődésének és rendezésének egyik fő akadálya. Ezért javasolták, hogy az összes Pece ág vizét a Szinvába kell vezetni. A terv szerint a Pecemellékvölgyek összes vizét - a lehető legrövidebb úton (1100 méter) a város belterületén át egy közös gyűjtőcsatornába terelve vezetnék a Szinvába. A két veszedelmesebb Peceágat (a bábonyi- és forrás völgyit) mindjárt a beltelkek határán egyesítenék, a Tóth-utczai Peceág