Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

szabályozási tervet az ily esetleges intézkedések csak komplikálják, rendszertelenné teszik, holott a tervnek egységesnek kell lenni/'

105 A magyar honfoglalás ezredéves évfordulóján, amikor lázas építkezés folyt országszerte, s természetesen Miskolcon is, az egyik helyi lap a következőket tartotta fontosnak megjelentetni: „... kárba vész minden városrendezési művelet ott, hol nincs aestetikai érzék. A fürdőtér, a Major-utca, a Zárda-tér szomorúan illusztrálják a közgond hiányát. Erőnkhöz mérten nagy áldozatokat hoztunk a közeli időkben az annyira szükséges városrendezési czélokért. S nem lehet tagadni, hogy viszonyaink között örvendetes haladás akár a fürdőtér megteremtése, akár a Major utcza megnyitása vagy a Zárdatér és NagyHunyad utcza szabályozása....hol késik még mindig az a városrendezési tervezet, melylyel oly nagy port vertek papíron?!.... Nekünk minden intézkedést meg kell tennünk, hogy az ennek nyomán felébredő építkezési kedv minél intensivebb legyen,.. .Az igényeket nem is lehet másképen kielégíteni, mint a város rendezésének okos s gyors keresztülvitelével. Hiszen az eddigi városrendezésnek kedvező eredménye nyilvánvaló. A Fürdőtér a város legmodernebb részévé válik. A Major-utcza építkezése megindult, a Nagy-Hunyadon a tavasszal már is uj emeletes ház épül Folytatni kell az uj utczák nyitását....A Horváth-utczának a Buzatéríg való folytatása nélkülözhetetlen, nemkevésbé a Széchenyi-utcza alsó részéről a Szirmautczába vezető megfelelő útnak nyitása is....legdrágább müvelet a Kazinczy-utczának az Újvárossal való összeköttetése uj utcza nyitása által, hogy a város legbelsőbb részén levő közök megszűntémé tők legyenek,...."

106 Miskolc népessége a vasútépítés 1850-es évekbeli, majd a vasgyár 1867. évi megépítése és üzembehelyezése után rohamos fejlődésnek indult. A külső és belső területi korlátokkal rendelkező település szabályozás nélkül ezt a népességet csak a kevés szabadterület beépítésével, a pincék lakássá alakításával és a hosszú szalagtelkek szolgalmi utas felosztásával, majd beépítésével tudta fogadni. A szépészeti, illetve építési szabályokba megfogalmazott kevés szabályozási elem csak kismértékben tudta kezelni ezt a problémát. Az 1878-as árvíz volt az az esemény, amely lehetőséget teremtett a város dinamikájának megfelelő rendezésére. Ennek hatására tűzte ki célul a város 105 Borsod-Miskolci Közlöny, 1895. május 5. 106 Borsod-Miskolci Közlöny, 1896. február 16.