Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

it: „1. Az utcák és terek díjtalanul átengedtetnek. 2. Az utcák macadamal, 5 méter széles sávban építtetnek, jobbról- balról kavicsolva a járdák szegélye kővel, a kerítések mellett aszfaltjárda. 3. A főutakon ( Népkert mellett és 20 m. széles uton, tereken és a Csabai kapuban ) szabadon álló épületek 5 m. előkerttel. 4. Ezekkel szemben a város elkészítteti a 20 méteres utcán különben is a kórházig tervbevett csatornázásnak a Csabai kapuig való kiépítését."

103 Miskolc 1908-1910 között érvényes térképén már a Népkert és a kórház közötti rész utcák és terek által határolt tömbösítése jelenik meg utcanevek nélkül. (A térkép a meglévő és az újonnan elhelyezendő postakábelek miatt készült, s bár léptékarányos és hivatalos, mégsem került „közforgalomba".) A tömb „Tűzköves, I." elnevezést kapott, míg a Csabai-kapu túlsó domboldala, a Kálvária környéke volt a „Tűzköves, II." megjelölésű, még parcellázatlan tömb. A város 1921-ben megjelent, s Lippay Béla által készített térképén már feltüntették a Lossonczi Farkas Károly, a Lévay József és a Farkas Jenő utcákat. Ezeket észak-dél irányban merőlegesen szabdalta a Pataky Sándor (ma Szigligeti E.) tér, az Eötvös J., ezt követően egy még névtelen, majd a Szilágyi Dezső utca. Innen még két névtelen utca, majd a Soltész Nagy Kálmán utca következett. (A térkép valós állapotot tüntet fel, amely az 1944. évi bombázások után változott csak meg.) Az Agrártelep első utcanévadásaira 1912-1913 között került sor. Ekkor, s még életében neveztek el itt utcát Lévay Józsefről, Miskolc díszpolgáráról.

104 VÁROSSZABÁLYOZÁSI TERVEK A XIX. század utolsó éveiben a sajtó olyan kérdéseket vetett fel, amelyek arra kényszerítették a város vezetését, hogy a teljes városszintű szabályozást készíttesse el: „A város öröklött építési módján, mely közlekedési, egészségi, tűzrendészen' szempontból nagyon is kifogásolható, csakis szabályozás útján lehet segíteni. S bár a városi intézőség újabban dicséretes törekvést mutat is e tekintetben, nem óhajtjuk azt esetről-esetre, szükségeshez képest való szabályozási rendszerré tenni, hanem amit régen sürgetünk az egész városra nézve egyöntetűleg kell megállapítani a szabályozási tervet. A végleges 103 Miskolcz 1910. december 8. 1(M DOBROSSY 1.1996. 45-52. p., B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 141. kgy./1913.