Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Toldy-utca. 13. A Major-u. 80-84. sz. telek közti utca: Tinódy-utca. 14. A Serház-u. 64-72 telkek közti utca: Aranka-utca."

75 Nagy-Hunyad utca és az Ember piac rendezésekor nagy hangsúlyt kapott a Nagy-Hunyad utca déli oldalának szabályozása, melyet az építkezési szakbizottság előterjesztése alapján Miskolc város képviselő testülete 1895-ben fogadott el. A javaslat szerint az utca szélességét 19 m-ben állapították meg, úgy, hogy az utca déli vonala a Mikuleczky-háztól a Sárga Fürdőig párhuzamosan haladjon. Ennek következtében a Mikuleczky, Jesze és Greutter telekből 5-7,5 m-t az utcához kell csatolni. A javaslat szerint az un. Emberpiacot 29 m-ről 42 méterre kell bővíteni, „úgy hogy annak keleti oldala a szemközti evangélikus templom udvarával egy magasságba esne és a Templom-utcza felőli híd az utcza tengelyével összeesne".

76 A rendezési terv hiányából eredő problémák legkirívóbb példájának tekinthető a Bajcsy-Zsilinszky utca megnyitása, illetve a Széchenyi utca meghosszabbítása körüli huzavona. A sajtó már 1893-ban megfogalmazta: „Városunk sajátos viszonyain... csak a végleges rendezés segít....nálunk új utczák, daczára a népesség nagyfokú gyarapodásának, nem keletkeznek. S példaképen felhozva nem térülne-e meg a városnak közvetlenül is,...ha a Széchenyi-utcza vonalát a vasút irányában meghosszabítanák, mely szinte pium desiderium évek sora óta?!"

77 Az idézetből kiderül, hogy „jámbor óhaj" szinten már 1893 előtt évekkel megfogalmazódott a város lakóiban a Széchenyi utca meghosszabbítása. Ezzel szemben 1879-ben a város képviselőtestülete engedélyt és telket adott az út nyomvonalában a Hercz Jenőnek gépgyára felépítésére. Az út konkrét létesítési javaslatát a Lechner féle terv 1896-ban fogalmazta meg először. Az 1902-ben jóváhagyott rendezési terv ebből vette át és emelte szabályrendelet szintre a javaslatot. Öt évvel később 1907-ben arról írt a helyi sajtó, hogy: „A város képviselőtestülete több, mint tíz éve, hogy megalkotta városszabályozási szabályrendeletét és elkészítette a szabályozás tervét. Kétségtelen, hogy a szabályozás, a tervek szerint, meg is indult, de érthetetlen okokból hirtelen meg is akadt... Ilyen félbemaradt szabályozási terv a Széchenyi utcának egyenes vonalban a tüzérlaktanyáig való kiépítésének terve is... A Széchenyi utcának kiépítése nemcsak 75 Miskolcz, 1910. december 18. 76 Borsod-Miskolci Közlöny 1894. 31. sz. 77 Borsod-Miskolci Közlöny 1893. 20. sz.