Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

szépészeti szempontból, de a város ama lakosságának érdekéből is szükséges, mely most a lakás mizériával küzd. Az új vonalon aránylag olcsó lakóházak építhetők....az utca nyitását akadályozó két ház egyikét a város még két év előbb megvásárolta, a másik pedig ez év május 1-én megy át a város tulajdonába. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a város egyetlen szép utcája, melyen a kereskedelmi forgalom összpontosul, már legközelebb meghosszabbíttassék."

78 A terv ellen Hercz Jenő fellebbezett a város a kért magas költségek miatt kénytelen volt engedélyt kérni a kisajátításra, amit a belügyminiszter csak kétévi várakozás után adott meg részlegesen 1909-ben. A kisajátítási folyamatot az első világháború akasztotta meg. Folytatására csak 1934-ben került sor, de a tárgyalások ismét akadoztak, amit a második világháború szakított ismét félbe. Az új utca megnyitása így majdnem 50 év eltelte után sikerült. Az épületek szabályozására az építési szabályrendeletben megfogalmazott előírások után először a Csabai-kapuban majd az Agrártelep épületeinél került sor. „Miskolc városa építési szabályrendeletét akként módosítja, hogy a Csabai kapuban, a város sorompójától, illetve a Népkerttől kezdve csakis nyaralószerű előkertes építkezés engedtetik meg."

79 Az Agrártelepnél pedig „1. Az utcák és terek díjtalanul átengedtetnek. 2. Az utcák macadámmal, öt méter széles sávban építtetnek, jobbról-balról kavicsolva a járdák szegélye kővel, a kerítések mellett aszfaltjárda. 3. A főutakon (Népkert mellett és 20 m. széles uton, tereken és a Csabai kapuban) szabadonálló épületek öt m. előkerttel. 4. Ezekkel szemben a város elkészítette a húsz méteres utcán különben is a kórházig tervbe vett csatornázásnak a Csabai kapuig való kiépítését."

80 TEREK, PARKOK KIALAKÍTÁSA, SZABÁLYOZÁSA Az egyedi utca és térszabályozások között legjelentősebb a későbbi Erzsébet tér szabályozása. A tér kialakításának gondolatát 1889-ben a közfürdő létesítésének igénye vetette fel, amikor megfogalmazták, hogy „a papmalmát nem lehetne e kisajátítani és e helyre (a tért hoz78 Ellenzék, 1907. január 29. 79 Ellenzék, 1906. február 10. 80 Miskolcz, 1910. december 3.