Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

A belváros a Zsolcai-kapui sóháztól (ma: Megyei Rendőrfőkapitányság épülete) a Szent Anna templomig, a Szentpéteri-kaputól a Népkertig tartott. (E négy pont között a meglévő utcahálózat jelentette a határt.) Ennek a területnek az utcáin az építési anyag csak terméskő és tégla lehetett, az épület fedése cseréppel, különleges indoklással bádoglemezzel volt engedélyezhető, a kémény a tető fölé nyúlva 100 cm-rel, csak téglából készülhetett. Ha az emeletes háznak utcai bejárata volt, kapujának szélessége nem lehetett kisebb 2,5 inné!. A szabályzat külön rendelkezett arról, hogy a Pece és Szinva medrébe építeni, vagy ezek partjából foglalni nem szabad. A meder felé nem lehetett építeni, a víz lefolyását gátló, vagy a medreket szűkítő építményeket azonnal le kellett bontani a tulajdonosnak. (Az életmódra és a lakáskultúrára is utal, hogy ez a 125 évvel ezelőtti szabályzat külön foglalkozik azzal, hogy „nagyobb épületeknél, minden három lakosztály után egy árnyékszék építendő, s annak legalább 85 cm belső terjedelemmel, s kellő világossággal kell bírnia. Az árnyékszék helye magában az épületben, vagy azonkívül is kijelölhető, soha nem engedélyezhető azonban úgy, hogy az a Szinva vagy Pecze medrébe legkisebb részben is kiugrással bírjon. Továbbá azokból a Pecze medrébe csatorna épen nem, a Szinva medrében pedig csak akként vezethető be, hogy a kifolyó ürülék a víz által folytonosan eltávolíttassák... Az árnyékszék emésztő gödrének széle, a szomszéd telkétől legalább 128 cm távolságban legyen, s az emésztő gödör vízmentes, szilárd falazattal rakandó ki. Ezen intézkedés régibb, s károsnak bizonyult építkezéseknél is kötelező azon esetben, ha a szomszéd az átalakítását kívánja.

71 A nagy árvíz után 1879-ben gyorsan megalkotott építési szabályokat 1885-ben új építési rendszabályok követték. Ennek oka egyrészt a céhes rendszert felváltó vállalkozói rendszerben keresendők, másrészt a felgyorsuló kapitalista fejlődés a rendszabályok pontosítását, kiterjesztését követelték meg. Új elemként jelent meg az utca szabályozási tervek betartatása, a városszépészeti előírások figyelembevétele. A város területét a rendszabály három építkezési területre osztotta, az előző rendszabályban meghatározott belváros területe lett a I-II-ik, a külváros pedig a III-ik építési övezet. Teljesen új városszabályozási elemként rögzítette, hogy a „város főpiaczán, tehát a Király 71 IGLÓI Gy. 1992.136-157. p.