Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
utcza kezdetétől a hídig, a Széchenyi utzcán és a városháztéren az utczák színvonalán csak emeletes házak építése engedélyeztetik." 72 Új telekosztás esetén a telekosztási tervet is engedélyeztetni kellett a hatóságnál. A vállalkozói világ megjelenésére utal az a feltétel, hogy az építtető az építést csak gyakorlott és elismert szakképes egyén által végeztetheti, aki az építés megkezdését köteles volt a rendőrségnek bejelenteni. Közegészségügyi feltételként jelent meg a lakás minimális belmagasságának meghatározása az I-II. övezetben 3,5 m-ben míg a III. övezetben 2.5 m-ben. Miskolc város 1891-ben 1898-ban majd, 1900-ban fogalmazta újra építési rendszabályait. Az új rendszabályokban változásként jelent meg, hogy a vállalkozó kivitelező csakis hatósági jogosultsággal, iparengedéllyel rendelkező szakember lehetett, aki az elvállalt építkezés szilárdságáért a hatóság előtt felelős volt, kivételt képeztek a III-ik építési övezetben épülő vályog- és patics házak. Ezen túl a fejlődés függvényében változott az övezetek határa és területe. Az építési engedély-díjak megállapítása, a pincelakások újraszabályozása és a lakhatási engedély kiadása került még be új elemként a szabályrendeletbe. ÚJ UTCÁK NYITÁSA, UTCÁK ÉS ÉPÜLETEK SZABÁLYOZÁSA Az utcák szabályozásának igényét az 1878-as árvíz után megindult építkezések kényszerítették ki. Először 1885-ben az újonnan kialakított telkek utcai vonalának szabályozásával találkozunk. Ilyen Engel Sámuel régi Akoly dűlőben lévő telkének parcellázásakor, vagy özv. Simon Jánosné telekosztásánál az Újvilág utcában. Ezt 1887-1894 között követték a külső, Geró és Füzes utcák, laktanyák telkeinek, köztük a Honvéd laktanya szabályozásai. Mivel építési szabályrendelet határozta meg a város építési övezeteit, az utca szabályozás legtöbbször csak a szabályozási vonal és az utcaszélesség meghatározására szorítkozott. 1895-ben döntött a testület a Kis-Hunyad utca-Városház tér szabályozásáról, ugyanebben az évben tárgyalták a Nagy-Hunyad utca-, az Ember piac szabályozását. Két évvel később 1897-ben foglalkoztak az Agrártelep kérdésével, majd 1898-ban az Alsó Papszer utcával. Az 71 IGLÓI Gy. 1992.184. p.
