Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

mezőgazdasági műhelyek, ólak, építmények. (Ezeket nem csupán a patak partjára, hanem a víz felé is emelték, hiszen a Szinva a városi szennyvíz, „ipari"-víz elvezetésére is szolgált.) A több ágra szakadt Pece a város északi domboldalainak vizét gátolatlanul vezette a Szinvába. Ha száraz volt az idő a Pece-medrek bűzlöttek az iszapos maradványoktól, ha zápor, vagy folyamatos nagy esőzés volt, a teljes vízmennyiség lezúdult, s ilyenkor a medrek nem tudták levezetni a vizet. A rendezetlen, partok közé nem szorított vizek, a malmokkal és építményekkel akadályozott vízelvezetés eredményezte a város legnagyobb pusztulását, az 1878. évi árvizet. Az árvíz idején kb. 23 000 lakosa lehetett Miskolcnak. (1880-ban 24 319 fő volt a város lakossága, de ebbe már beleszámolták az ekkortól Miskolchoz csatolt, korábban önálló Mindszent település lakosságát.)

69 A polgármester jelentése szerint az árvíznek 277 halálos áldozata volt, a károsultak száma megközelítette a három ezret, tehát a város minden 7-8-ik emberének voltak személyi, vagy anyagi veszteségei. A megrongált házak száma 2 182 volt, s ez a város teljes lakásállományának 3

/4-ed része. Teljesen lakhatatlanná vált, tehát lebontásra ítélt lett 698 ház, amely elsősorban a belvárosban volt beazonosítható (Széchenyi u. teljes hosszában, Palóczy u., Kossuth u.. Régiposta u., Újváros u., Király u., Szirma u. és a Papszeren). A város lakásállományának 20%-a teljesen megsemmisült.

70 Az árvíz új építkezési szabályok megalkotását kényszerítette ki a város képviselő-testületétől, amit 1879 márciusban, fél évvel a tragédia után már el is készítettek. Az építkezési szabályok hasonlóan az 1867-ben megalkotott szépítészeti szabályokhoz az engedélyezés szervezetén és szabályain túl tartalmazták a város szabályozási előírásait is. Övezetekre, belvárosra és külvárosra osztották a város területét, meghatározták a belvárosban az építés speciális feltételeit. Ennek megfelelően itt csak az utca vonalában engedélyezték új épület építését. Megteremtették a szépítési szabályok jogintézményét is, meghatározták az új házhelyek formai feltételeit, minimális szélességét (10 m). Végül meghatározták a külvárosban a földszintes épületek minimális magasságát 3 m-ben valamint a belvárosban a földszintes (min. 5 m), az egy emeletes (min. 10 m), a két emeletes (min. 14 m) házak magasságát. ft

" MARJALAKI KISS L. 1930.13. p. 70 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 139. kgy./1879., SOLTÉSZ NAGY K. 1879. 1-24. p., DOBROSSY I.-VERES L. 1978.1-66. p.