Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

szen az utak, terek, vízfolyások által elfoglalt részek összes területét nem tudjuk, másrészt az Avas, a Bábonyibérc, a Tetemvár, a Kőporos pincéi, pincesorai nem részei a lakott belső városrésznek.

3 A város becsült, beépített belső területe kb. 380-400 kh lehetett. Egy fél évszázaddal később, 1867-ben viszont már pontos az elkülönítés. A város határának kiterjedése ekkor 13 000 kh volt, s ezen belül a belső telek valamivel kevesebb, mint 20%, pontosan 675 kh.

4 Újabb fél évszázad elteltével Nagy Ferenc polgármester (1912-1917) fontosnak tartotta a részletes évi közgyűlési beszámolók nyomtatott közzétételét. A város tulajdonviszonyairól 1912-ben megjelent munkája a háború előtti legpontosabb számadás egyben városfejlesztési koncepció, stratégia Miskolcról.

5 A város külső, művelt és ipartelepek által lefoglalt területe 18 445 kh volt, míg a lakott belső terület 1 029 kh. Ez utóbbi részletezi a házakkal, gazdasági épületekkel beépített területet, amely 432 kh volt, s csaknem ugyanennyi területet foglaltak el az utak, utcák és terek (348 kh). A vizek (Szirma és Pece medrei, árkai) 171 khat, még a parkok és közterek 47 kh-at foglaltak el. Ezekhez képest sok volt az üres, beépítetlen „foghíj" terület (29 kh). Ezen a belterületen 4 105 db (különböző szintű és komfortú) lakóházban élt közel 60 000 ember, s egy lakóházra 434 négyszögöl terület esett. Az adatok érzékeltetik, hogy a belső, lakott területek kihasználtsága messze nem volt összhangban a város külső területével, terjeszkedési szándékával. Nagy Ferenc ezt a városfejlődést külterjesnek minősítette, s bár ő a „nagy gyarapító" polgármesterek közé tartozik, hivatali idejének végén a város határa 19 000 kh-ra, a beépített terület 1150 kh-ra nőtt, az arányokon, a külterjességen ő sem tudott változtatni.

6 A város területi határának változását, illetve kívánatos növelését a vasúttal és a vasgyárral kapcsolta össze. „A régi város és a vasúti berendezések (pályaudvar, műhely, fűtőház, rendező) közötti üres terület a közelmúltban rohamosan beépült, ... a vasúti vonalakon túlcsapott, s kolonizálta Hejőcsaba község olyan határrészét, amely a községtől 4-5 km távolságra van."

7 A mezőgazdaságilag művelt határ parcellázása és beépítése így szükségessé tette Miskolc Hejőcsaba területével történő bővítését. A másik területi fejlesztési tényezőt a vasgyár jelen3 MARJALAKI Kiss L. 1957.102-128. p., MARJALAKI Kiss L. 1958.133-154. p. 1 SZENDREI J. 1886.1. k. 43-44. p. 5 NAGY F. 1912. 3-28. p. 6 DOBROSSY 1.1995. 29-32. p. 7 NAGY F. 1912. 5. p.