Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

megrendültségét és mély részvétét fejezte ki a családnak. A polgármester azért, a biztonság kedvéért teljes vizsgálatot és átvilágítást kért a városi pénztárban, ahol szerencsére mindent rendben találtak. A miskolci közélet számára oly fájdalmas halálozásokon túl izgalmas nemzetközi kémkedési bűnügy színtere is volt a város. 1914 elején a bolgár király kabinetirodájának egykori titkára, Polyák Rezső rendszeresen Miskolcon és Kassán tartózkodott. Katonatiszti körökben forgott és Miskolcon feltűnést keltett költekező, pazarló életvitelével. Egy, a rendőrségnek címzett névtelen levél állítása szerint Polyák orosz kém volt. A miskolci rendőrkapitányság a levél hatására felvette a kapcsolatot a belügyminisztérium határrendőrségi osztályával, ahonnan detektíveket küldtek Miskolcra. Polyák ekkor nem volt a városban, de a fél országon át tartó kutatás mégis eredményes volt: Sztracenán elfogták Polyákot. A letartóztatott beismerte, hogy az oroszoknak kémkedett, elárulta Oroszországnak a kassai hatodik hadtest egész felvonulási tervezetét, az úgynevezett Aufmarschplant. Ezt úgy tudta végrehajtani, hogy Miskolci és Kassai katonatiszti körök bizalmába férkőzött.

424 Az 1912-es év egyik belpolitikai vihart kavaró törvénytervezete volt a választójogi törvény. A törvényt a képviselőház 1913. március 8-án elfogadta, s a király április 30-án szentesítette. A törvény értelmében választásra jogosult minden 24 életévét betöltött középiskolát végzett egyén, illetve 30 év fölött azok, akiknek nincs középiskolájuk. A választás nyilvános, kivételt képeznek ez alól a városok. 1914. március 24-én a király aláírásával látta el az újonnan megállapított választókerületeket is. Az új választójogi törvények Miskolc eddigi képviselőválasztási rendszerét is átalakították. A szavazókörök száma nyolcra emelkedett, és a hagyományos északi és déli országgyűlési kerületeket belső (I. számú) és külső (II. számú) kerületre módosították. A belső kerületben három szavazókört, a külső kerületben öt szavazókört hoztak létre. Legnagyobb változást a szavazásra jogosultak számának emelkedése jelentette. Az eddigi 3200-3400 (a szám Miskolcon már korábban is volt „orosz kémügy", de ezt inkább hírlapírói szenzációnak kell utólag értékelni, mint komoly hírnek. 1910-ben, közkedvelt személyisége volt Miskolcnak egy Vladimír nevű orosz birkózó, cselgáncstanár. Birkózó leckéket adott a városi ifjúságnak, és a rendőrségi alkalmazottakat cselgáncsozni tanította. Pár hónap elteltével eltűnt a városból és, mint aviatikus (pilóta) jelent meg ismét. Később végleg elhagyta Miskolcot és Nagyváradra költözött. 1912-ben a nagyváradi lapok adtak hüt arról, hogy Vladimírt letartóztatták kémkedésért. A Miskolczi Napló az eset kapcsán megjegyzi, hogy a hír valós, de az ügy háttere nem világos.