Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
évenként 80-90 fős emelkedést mutatott) szavazópolgár helyett, most több mint 8000 fő lett, aki szavazati jogával - a törvény értelmében titkosan - élhetett. A polgármesteri hivatal a választói jog kiterjesztésével megnőtt szavazópolgárok névjegyzékének elkészítése érdekében hirdetményt bocsátott ki és kérte a jelentkezést. Az összeíró küldöttségeknél azonban igen gyéren jelentkeztek az új választók. Az a rémhír terjedt el a városban, hogy akit a névjegyzékbe felvesznek, azt külön meg is adóztatják. Nagy Ferenc polgármesternek újabb hirdetményben kellett a cáfolatot közreadnia. A városi statisztikák adatai szerint 8000 főnél több szavazásra jogosult polgára lett Miskolcnak, mégis az új választói névjegyzékbe csak 7021 főt sikerült felvenni. Leginkább a szociáldemokraták elégedetlenkedtek az új választójogi törvény miatt. Miskolcon, április 6-án megtartott gyűlésükön a szónokok, Reisinger Ferenc, Spiro Gyula, Dolvay József, Buchinger Manó hosszú beszédekben fejtegették a törvény munkásokat kijátszó rendelkezéseit 425 . A függetlenségiek is gyűlésre ültek össze, szintén a választójogi törvény teremtette új helyzetet elemezve. A szétforgácsolódás keserű felismerését hozta a gyűlés, hiszen mindössze 26-an voltak kíváncsiak Bizony Ákos elnök helyzetelemzésére. Bizony szerint az érdektelenség fő oka, hogy sokan átléptek Andrássy Gyula 1913 szeptemberében újból létrehozott pártjába, az Országos Alkotmánypártba. A szónok szerint a nehéz körülmények ellenére is, sikerrel kell megvívni a következő választást, ezért gondos és körültekintő felkészülés szükséges. A választójogi törvény kiszélesítette a szavazásra jogosultak körét, ez szerinte az ellenzéknek kedvez. Azonban az új választási kerületek megállapításával ellensúlyozni próbálták az engedményt, ezért Miskolcon csak akkor lehet sikeres az ellenzéki eszme, ha már most nagy hangsúlyt fektet a párt a város nyolc szavazókörére és mind a nyolcban külön albizottságokat állít fel, akik a propagandamunkát végezni fogják. A gyűlés ezzel véget ért. Miskolcon ebben a politikai légkörben értesültek a szarajevói merényletről, ami gyökeresen új korszakot hozott, nemcsak a város, hanem Európa és a világ történelmében. Népszava, 1914. április 8.
