Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

gróf Tisza István miniszterelnök bukását is jelentette. Az 1901. évi voksoláson a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöke, „Miskolc bölcse", Bizony Ákos az északi kerület képviselőjeként győzedelmeskedett Braun Sándorral szemben, aki mint a Budapesti Napló szerkesztője „idegennek" is számított Miskolcon. A déli kerületben a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt gesztusértékű lépést tett a Szabadelvű Párt irányába, hiszen a még fungáló polgármesterrel, Soltész Nagy Kálmánnal szemben nem állított ellenjelöltet. (Mivel ebben az időben még a polgármesteri stallum és az országgyűlési képviselőség összeférhetetlen volt, Soltész Nagy Kálmán a választások után 3 hónapot kapott arra, hogy állásáról lemondhasson.)

330 1901-1904 között így kormánypárti és ellenzéki képviselője is volt Miskolc érdekeinek. A választási ciklus vége - az obstrukció letörésével - az országban a kormányellenes hangulatot erősítette. Ebben élenjáró volt Miskolc városa és Borsod vármegye, ahol Bizony Ákos közgyűlési felszólalásai és a kormányt alkotmányellenességgel vádoló határozati javaslatai állandóvá váltak. I. Ferenc József - Tisza István javaslatára - az országgyűlést feloszlatta, s az új országgyűlés kezdetét 1905. február 15-re tűzte ki. A választások előkészítésére és lebonyolítására így egyetlen hónap, 1905 januárja maradt. A képviselői programbeszédeket, a választási hangulatot folyamatosan közölte a helyi sajtó. A kormányzó párt lapja az 1881-ben indult Borsod-megyei Lapok volt, míg a függetlenségiek „szócsöve" az 1892-től megjelenő Ellenzék című napilap. 1901-től politikai napilapként jelent meg a Miskolczi Napló, amely a választások előtt inkább a kormánypárttal szimpatizált, később azonban (egészen 1935-ös megszűnéséig) ellenzéki alapállású lett.

331 Az 1905-ös választáson a szabadelvűek Tisza István miniszterelnököt nyerték meg és indították a város északi választókerületében Bizony Ákossal szemben. A déli kerületben Soltész Nagy Kálmán ellenfele a budapesti ügyvéd, a demokrata körös Leitner Adolf lett. Soltész Nagy Kálmán már január 9-én megtartotta programbeszédét.

332 1905. január 5-én egy 150 tagból álló városi delegáció utazott a fővárosba, s kérte fel Tiszát a képviselőségre.

333 A jelölés elfogadása után felgyorsultak az események, hiszen Tisza január 23-ra tűzte ki 330 DOBROSSY I. 1995.17-21. p. 331 FÜLÖP A. 1964. 95-96. p. 332 Miskolczi Napló, 1905. január 10. 333 Miskolczi Napló, 1905. január 17.