Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
gyar környezetben született, s tanult nyelve volt a görög és a vlach - éltette II. József császárt és királyt, az azóta elhunyt, de a templomépítés engedélyeztetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Putnik Mózest, majd a metropolitát, a jelenlévő főispánt és a nemes vármegye tisztviselőit, ezt követően pedig az adakozó, pénzt és fáradságot nem kímélő közösséget. Egy gondolatsor a kezdeteket idézi, de utal a még előttük álló feladatokra. „Nem elég volt Nektek, hogy ezen Isten ditsőségére el választott Háznak meg nyerése végett fáradozzatok tsak, nem elég volt, hogy eddig az állapottyáíg az Építését fel vittétek, hanem Szent szándékotokat készen vagytok az Isten Ditsőségére mind addig fel szentelni, míg ezen Isten háza tökélletesen el nem készíttetik." 387 1804-ben Ruppert Kristóf aranyozó mesterrel köt szerződést az egyház az egész templomberendezés megaranyozására, beleértve az ikonosztázt, a szószéket, a püspöki széket, valamint fel nem sorolt, de magától adódó munkákat is. A szerződés 12 000 frt-ban állapítja meg a munka összegét. 388 Ez nyilvánvalóan feltételezi, hogy az asztalos és fafaragó munkák ekkorra elkészültek. Az eddig megjelent leírások szerint Jankovics Miklós szerémi faszobrász az ikonfalat már 1795-re befejezte, de az 1804-ben kötött szerződés valószínűsíti, hogy a berendezések díszítése és festése 1806-ra lett kész. Hasonlóan ekkor fejezte be munkáját Anton Kuchelmeister, aki bécsi származású volt, s a templom mennyezetének elkészítése emlékeztet nevére. A templomépítés és -díszítés történetében az 1806. év fontos és eseménydús volt. A belső munkálatok folytak, de az épület külső megjelenése is adott még feladatokat. Kätzesberger János kőfaragómesterrel a közösség elöljárói, Pilta Mihály és Dursza Naum kötöttek megállapodást. Ennek első pontja szerint „Egy fő ajtó fog általam készíttetni" a megadott rajz szerint, amelynek ára 300 rft, két mellékajtót is ki kell faragni, s helyére tenni, amely 200-200 forintba, a három ajtó így 700 rft~ba került. „A köveknek illendő nagy darabokba kelletik lenni, hogy haszontalan toldások és foidások a munkába ne légyenek", ha azonban valamelyik oszlopkő elpattanna, 387 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 29. 388 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 31.
