Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

gyar környezetben született, s tanult nyelve volt a görög és a vlach - éltette II. József császárt és királyt, az azóta elhunyt, de a templom­építés engedélyeztetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Putnik Mózest, majd a metropolitát, a jelenlévő főispánt és a nemes várme­gye tisztviselőit, ezt követően pedig az adakozó, pénzt és fáradsá­got nem kímélő közösséget. Egy gondolatsor a kezdeteket idézi, de utal a még előttük álló feladatokra. „Nem elég volt Nektek, hogy ezen Isten ditsőségére el választott Háznak meg nyerése végett fára­dozzatok tsak, nem elég volt, hogy eddig az állapottyáíg az Építését fel vittétek, hanem Szent szándékotokat készen vagytok az Isten Ditsőségére mind addig fel szentelni, míg ezen Isten háza tökéllete­sen el nem készíttetik." 387 1804-ben Ruppert Kristóf aranyozó mesterrel köt szerződést az egyház az egész templomberendezés megaranyozására, beleértve az ikonosztázt, a szószéket, a püspöki széket, valamint fel nem sorolt, de magától adódó munkákat is. A szerződés 12 000 frt-ban állapítja meg a munka összegét. 388 Ez nyilvánvalóan feltételezi, hogy az asz­talos és fafaragó munkák ekkorra elkészültek. Az eddig megjelent leírások szerint Jankovics Miklós szerémi faszobrász az ikonfalat már 1795-re befejezte, de az 1804-ben kötött szerződés valószínűsíti, hogy a berendezések díszítése és festése 1806-ra lett kész. Hasonló­an ekkor fejezte be munkáját Anton Kuchelmeister, aki bécsi szár­mazású volt, s a templom mennyezetének elkészítése emlékeztet ne­vére. A templomépítés és -díszítés történetében az 1806. év fontos és eseménydús volt. A belső munkálatok folytak, de az épület külső megjelenése is adott még feladatokat. Kätzesberger János kőfaragó­mesterrel a közösség elöljárói, Pilta Mihály és Dursza Naum kötöt­tek megállapodást. Ennek első pontja szerint „Egy fő ajtó fog álta­lam készíttetni" a megadott rajz szerint, amelynek ára 300 rft, két mellékajtót is ki kell faragni, s helyére tenni, amely 200-200 forintba, a három ajtó így 700 rft~ba került. „A köveknek illendő nagy dara­bokba kelletik lenni, hogy haszontalan toldások és foidások a mun­kába ne légyenek", ha azonban valamelyik oszlopkő elpattanna, 387 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 29. 388 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom