Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

vagy a kőélek kicsorbulnának, az egészet ki kell cserélni a vállalkozó mesternek. A 3. pont szerint: „Hogy a munka annál tsinosabban el készülhessen, nem a' Bányában, hanem itt Miskólczon a templom udvarán helybe tartozom a köveiket ki faragni; a' Bányábúl pedig a' durva és faragatlan köveket, mellyek a' három ajtókhoz meg kívántatok lesznek, a NS Eklésia fogja a maga költségén ide Miskóltzra beszállítani." A szerződés aláírásának évében, 1806-ban mindhárom ajtót kifaragva, végleges helyére kell állítani, hogy az befalazható legyen. A szerződés pontjainak maradéktalan betartásáért mindkét fél 100 aranytallér ellenében kötelezettséget vállalt.

389 A rendelkezésre álló számlák szerint ez volt az utolsó nagy, költséges templomi munka, s ebben az évben a külső és belső munkálatok teljesen elkészültek, a templomépítés többéves, pénzt, energiát egyaránt igénylő korszaka lezárult. A 17 méter széles, 38 méter hosszú, tehát közel hat és fél száz négyzetméter alapterületű templom külső megjelenése az eltelt évtizedekben csak a torony megjelenésében változott. A ma látható 65 méter magas, karcsúságával különleges látványt nyújtó építmény nem az eredeti állapotot tükrözi. A templom nyugati homlokzatának kialakításáról létezik egy rajz, s valószínű ezt kell a megvalósultnak, ugyanakkor a sorozatos természeti katasztrófáknak áldozatul esettnek tekintenünk. Erről Szendrei János várostörténeti monográfiájában a következőket olvashatjuk: „A görög templom pompája közmondásossá vált. Innen származik, oly esetekben, ha valaminek nagy becsét akarták kifejezni, a szálló ige, hogy Inkább a görög torony dőljön le. Ezt különben addig mondogatták, míg az 1875-iki vihar csakugyan levetette a görögtorony tetejét."

390 A miskolci 1878. évi nagy árvizet, s annak pusztításait mutató ábrázolások között találunk olyat, amely a templom tornyát sátortetővel leborítva mutatja. Sajnálatos, hogy Miskolc első képeslapjai, amelyek a belvárost dokumentálják 1896 után születtek, így nincs olyan hiteles ábrázolásunk, amely ezt az állapotot, majd az 1887-es helyreállítás utáni közvetlen képét mutatnák. A torony elkészülte után, 1888-ban került fel a Szerbiából királyi ajándékként kapott hármasosztású torony kereszt. (Ez napjainkig megőrződött úgy, 389 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 32. 390 SZENDREI J. 1911. 402. p.