Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

város jelesen díszíttetik, úgy, hogy az 1781. 15dik májusban történt igen káros, és szerencsétlen el égésének leg kisebb nyomát sem lehet látni. Epületei kivált a' piatz körül díszesek, 's a' görögök által is nagyon szaporíttatnak. Vásárjai nevezetesek, 's gyakorta olly heti vásárok esnek itten, melyek a' pesti heti vásárt messze felül haladgyák. Borai híresek, 's a' lengyelek által különösen kedveltetik. lakosai szorgalmatosak, 's a' kereskedésre hajlandók". Jó ötven évvel később Fényes Elek

4 a fenti optimista képpel egybevágót ír le, miközben a város további fejlődéséről számol be: „e város a megyének székhelye, egyszersmind Borsod, Abaúj alsó része, Torna, Gömör, Zemplén vármegyéknek közép pontja lévén, meglehetős élénkséget mutat.hetenkint kétszer esik hetivásár, melly kivált gabonára nézve nevezetes. A Pest-eperjesi gyorsutazási intézet (gyorskocsi járat) könnyíti ugyan a közlekedést, de vasút is van már tervezve. Közhasznú intézetek közt főhelyen áll a miskolczi takarék pénztár, továbbá a tiszamelléki költsönös tűzkármentő társulat (biztosító), egy nemzeti és egy polgári casino (egyesület), a több kereskedelmi s gyári társulatokat nem említve." Vagyis Miskolc a kortársak szemében nagy ütemben és töretlenül fejlődik. Ugyanezen a véleményen van a helyi történetírók, valamint az országos összefoglalók szerzőinek túlnyomó többsége is. A közelmúltban megjelent Megyekönyv pedig már éppenséggel úgy véli, hogy Miskolc XVIII-XIX. századi fejlődése Kassát is lekörözi.

5 Ünneprontásnak, meg nem értésnek tűnik, hogy a városban megforduló külföldiek 4 FÉNYES E. 1851. 93-96. p. 5 „A XIX. század első felében a városfejlődés felgyorsul. Miskolc harmincezres várossá válik, szabad királyi városok hosszú sorát előzve meg, fejlődését az 1843. évi tűzvész sem tudja lefékezni, Kassa ugyanekkor 13 ezres, még Eger (17 ezer) is jócskán meghaladja." CSORBA Cs. 1994. 121. p. (Az idézett népességszám irrealitására nézve ld. jelen sorok írójának adatait a demográfiai fejezetben.)