Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

a folyamatba illik az is, ami Miskolcon a század első felében végbement. Ami az előzményeket illeti, azt a monográfia előző kötete megfelelően összefoglalta,

14 itt tehát egy rövid áttekintés is elegendő. Megállapítható tehát, hogy a török fenyegetéssel, az ország teljes és állandósult megosztottságával együtt járó politikai bizonytalanság következménye volt, hogy a XVI. század folyamán sok királyi birtok került zálogbirtokosok kezére. Ezek közé tartozott Diósgyőr vára is, amelyet tartozékaival együtt 1540-ben szerzett meg az akkori várkapitány, Balassa Zsigmond és felesége, Fánchy Borbála; az ő zálogbirtoklásuk 1563-ig tartott. 1564-ben Perényi Gábor szerezte meg 63 ezer forintért az uradalmat, amely 1569-ben sógornőjére, Guthi Ország Borbálára és férjére, enyingi Török Ferencre szállott. Haláluk után leányaik és vejeik: Zsuzsanna (Nyáry Pálné) és Fruzsina (Homonnai Drugeth Istvánné) örökölték Diósgyőrt és tartozékait; a közöttük lefolyt birtokosztály eredményeképpen a XVII. századtól kezdve már csak a Nyáryak a birtokosok. Ebbe a családba házasodott bele az 1600-as évek legelején Haller György (felesége Nyáry Borbála volt); leszármazottaiknak a zálogbirtoklása egészen a XVIII. század elejéig tartott. Az ország felszabadítását eredményező török háborút lezáró karlócai béke (1699) után látta elérkezettnek az időt a kormányzat arra, hogy rendbe tegye a királyi kincstárnak a másfél évszázados hódoltság alatt teljesen szétzilálódott ügyeit. A diósgyőri uradalomra, illetőleg legjelentősebb tartozékára, Miskolc mezővárosára 1701 végén került sor: december 13-án kelt Dvornikovics János ítélőmester levele, amelyben a következő év május 2-ára tűzte ki a visszavételi per határnapját. Ez a parancs indította el aztán azt a folyamatot, amely végül a város megváltásához vezetett.

15 A redemptio előzményeit, lefolyását és a város életére gyakorolt teljes hatását nincs lehetőségünk itt bővebben kifejteni, csupán a számunkra most fontos részleteit kell kiemelnünk. Amikor világos14 BESSENYEI J. 1998. 53-87. p. Ld. még: SZENDREI J. 1904. p. 123-124. 15 A megváltás menetét, a város e tárgyban tett intézkedéseit, illetve a legfontosabb dokumentumokat az úgynevezett Kötelkönyv tartalmazza, amelyet a B.-A.-Z. m. Lt. jelentetett meg. TÓTH P. 1986.