Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

sá vált, hogy a kamara hajlandó tárgyalni és egyezségre lépni a várossal a megváltás dolgában, a legfontosabb feladat a szükséges pénzösszeg (41 ezer forint) előteremtése lett. Ez 1702 folyamán sikeresen teljesült is (csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a kölcsönadók között feltűnően sok császári főtiszt volt: például Nigrelli kassai főkapitány 3600 forinttal, Lamperth nagyváradi kommendáns 3120 forinttal, Viard ezredes 10 800 forinttal stb. A névsorban szerepelnek miskolci lakosok is, de meglehetősen alacsony összegekkel.)

16 A kölcsönzött összeget, illetve az utána fizetendő kamatokat pedig ki kellett vetni a város lakosságára; pontosabban azokra, akik - ide értve az extraneusokat is - telket, szőlőt, földet és pincét birtokoltak Miskolc területén: a tanács úgy határozott, hogy a kivetésnek a birtok értékével arányban kell állnia. Ennek érdekében a tanács először azt rendelte el, hogy minden lakos mutassa be mindazon okmányait, amelyekkel birtokjogait bizonyítani tudja. A bemutatott iratokról az azzal megbízott tanácsbeliek - Aszalay András, Forgó János és Vetéssy Sámuel - másolatokat készítettek, illetve a kivonataikat egy kötetbe foglalták. Az így létrejött irategyüttes

17 számos érdekes megfigyelésre nyújt lehetőséget, amelyek közül most csupán az alábbiakat ragadjuk ki. Az 1552 és 1701 között eltelt másfél évszázadnyi időszak alatt a diósgyőri uradalom zálogbérlői több mint kétszáz miskolci jobbágytelket adtak tovább zálogba. Ez a folyamat a XVII. század második negyedében teljesedett ki szembetűnő módon: 1626 és 1650 közé esik az összes továbbzálogosításnak az ötven százaléka. - Hogy mi volt a bérlők célja az elidegenítésekkel, arra nézve hallgassuk meg Négyesi Szepessy Pálnak ennek a megye és a város életében egyaránt oly nagy szerepet játszó birtokosnak a szavait, aki a következőket írta le az úgynevezett Naplójában. „Ezek" - tudniillik a Nyáryak és a Halierek - „sok esztendőig vesztegették, egynek-másnak 16 TÓTH P. 1986. 29-30. p. 17 A másolatok Miskolc város levéltárában nyertek elhelyezést, tulajdonképpen ezekből áll az 1792 előtt keletkezett és tárgysorozatokba rendezett tanácsi iratanyag (B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b.) XXX. számú tárgysorozata, vagyis speciese. A hivatkozott kivonatgyűjtemény is itt található; jelzete: XXX. No. 2. A belőle készült regesztákat. TÓTH P. 1986. 127-157. p.