Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

lalkozások esetében is messze földön jártak a miskolci iparoslegények.

252 A városból ki- és oda beérkezők persze nemcsak pozitív hatást gyakoroltak a népességre. Bécs városa például 1823-ban közvetlenül értesítette Miskolcot, hogy az idevalósi Nagy (Grósz) Józsefet kitiltotta a császárvárosból, és személyleírásának mellékelésével kérte, hogy vigyázzanak rá, mert veszedelmes bajkeverő.

253 Az 1820-as évektől megfigyelhető, hogy megnőtt a városba áramló szegények, koldusok száma. A tömeges városi szegénység

254 kialakulása egyfelől a városiasodás egyik - bár nem éppen pozitív hatású - jele, ugyanakkor a közbiztonság veszélyeztetése, a városi lakosság elszegényedése folytán a társadalom egészének állapotára is befolyással bíró tényező volt. 1821 decemberében például Erős János szolgabíró úgy jellemezte a miskolci állapotokat, hogy nagyon sok a keresztül-kasul utazó, akiknek eredetéről, foglalkozásáról a városnak mindenkor tudomással kellene bírni, „a nem igaz járatban levők, vagy különben is a feslett életű, heverő és veszedelmes személyek a normális felső rendeletekhez képest is elfogattassanak".

253 Az 1820-as évek közepén a város 72 „valódi" szegényt tartott nyilván, akiket árvaságuk, a kereső családfő elvesztése, betegség, rokkantság stb. miatt rászorulónak minősítettek és koldulását hivatalosan is engedélyezték, ténylegesen ennek nyilván többszöröse rótta koldulva a város utcáit. Egy miskolci szegény asszony, Árva Katalin férje például Hejőkeresztúrban szolgált nótáriusként, de hirtelen halála után „négy apró 's neveletlen árvákkal maradt", ezért a vármegyéhez fordult, hogy egyik nyomorék fia részére a kéregetést a szokásos nyilvános koldusbélyeg kiadásával engedélyezze, mert ha nem, „éhen hálásra kel jutni" - írta.

256 Részben a bevándorlásra, részben a városban keletkező új típusú társadalmi és szociális problémák meglétére utalnak azok a kérvé252 Ld. pl. CSATKAI E., 1956. 253 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 660/1823. sz. Más Ausztriából történt kiutasításokra: B.-A.-Z. m. Lt. LV. A. 1501/a. 47. köt. (1821) 752. sz,. 55. köt. (1829) 85. sz. A Bécsben tartózkodó miskolciak feljegyzésére: B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 47. köt. (1821) 244. sz.; 56. köt. (1830) 489. sz.; B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 26/1828. sz. stb. 254 Ld. erről például: DOBSZAY T.-FÓNAGY Z. 1998. 121-122. p. 255 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 20/1822. sz. 256 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 451/1823. sz., ld. FAZEKAS Csaba, 1997/a. 234-235. p. Ugyanitt ld. az 1820-as évekről részletesen: 235-251. p.