Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

sejthető, hogy miért került az élre Kirchóf Christian. Ismerősnek tűnik az 1772. évi névsorból Varga Jakab neve is, a személyazonosság azonban nem igazolható, csak feltételezhető. Ha azonosnak véljük, akkor viszont költözködésről is szó lehetett. Ezek szerint a lótartó gazdák inkább az északi, északnyugati városrészeken laktak. A fő utcai létszámhoz képest kevés esetben jelöltek lótartást. Az ökörtartás a központtól távolabbi utcák lakosaira volt jellemző. Az 1781. évi adóösszeírás szerint az adózók közül a Medgyesalján lakó Csehi István tartotta a legtöbb ökröt (4). Egyébként viszonylag kisszámúnak jelölt ökrösgazdák a Czikó, a Kádas, a Kis Hunyad, a Nagy Hunyad, a Patkány soron és a Szirma utcában éltek. Nem pusztán a vagyoni rétegződésre következtethetünk, ha a Miskolcon különösképpen fontos szőlőbirtoklási szerkezetet ismét megnézzük. Feltételezzük, hogy a gazdálkodást, a megélhetést, a mindennapi tevékenységet és az életkörülményeket nyilvánvalóan alapjaiban meghatározó vagyonértékek hierarchiáján keresztül a miskolci „társadalomat" is jobban megismerhetjük. Az 1781. évi adóösszeírás alapján érdemesnek látjuk azt is sorra venni, hogyan alakult a szőlőterületeket birtoklók városon belüli, utcák szerinti elhelyezkedése. Mindez egyben további kiegészítése is annak, amit erről a kérdésről a fentiekben leírtunk. Az első metszetünkben azt néztük meg, hogy mely utcákban laktak az összes szőlőterületet legnagyobb mértékben birtoklók. A sorrend a következő volt: Szirma, Piac, Toronyalja, Újsor, Csordás Ház sor, Nagy Hunyad, Czikó, Fábián, Medgyesalja. Az egyik következtetésünk ismételten az lehet, hogy a fő utcában élők, akik egyúttal a legnépesebb csoportot is alkották, rendelkeztek a legnagyobb nagyságú szőlőkkel. Ugyanakkor, ha egy másik rendezési elv szerint figyeljük az adatokat, akkor az is megfogalmazható, hogy szintén a Piac és a Szirma utcaiak közül kerültek ki azok, akiknek legnagyobb hányada (61 és 44%) nem rendelkezett szőlővel. Hogy mégis hozzájuk tartozott a legnagyobb terület, az egyrészt a lélekszámukból és a nyilvánvalóan nagyobb birtokokkal magyarázható. A létszám és birtokos szerinti sorrend első felében a következő utcanevek voltak: Szirma (101), Piac (96), Csordás Ház sor (68), Nagy Hunyad (65), Czikó (55), Felső Újváros (53), Toronyalja (53), Tetemvár (49). Eredeti kiindulópontunkhoz visszatérve, a leginkább szőlőtermesztéssel foglalkozó lakók tehát ezekben az utcákban éltek. Az utcabeliek 90,