Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

vagy annál több százalékának volt szőlője a Gyöngyvirág, a Malomszög, az Újsor, a Patkány sor, a Kisarnóth, a Kandia, a Papszer, a Szepesi sor és a Tóth utcában. Nem kevésbé érdemes azokat is felsorolni, ahol a lakók kb. 80-90 %-ának volt szőlőbirtoka: Pipisdomb, Kádas, Toronyalja, Zsolcai kapu, Szeles, Derék, Vízköz, Fábián, Kis Hunyad. MIKROKÉPEK Társadalomtörténeti forrásaink nagy részét a makrotörténeti források, elsősorban az összeírások alkották, amelyek Miskolcon bőségesen rendelkezésre állnak. Azonban ezek a város lakosságának csupán a töredékét reprezentálják. Teljesebb képet csak több összeírás (adó, lélek, egyéb speciális) egymás mellé illesztésével remélhetünk. Ezek összekötése azonban nehézségekbe ütközhet, mert a népesség jelentős része rövid időn belül más - feltehetően ragadványnevet kapott, így a személyekre lebontott azonosítás csak nagy hibaszázalékkal lehetséges. Ennek csökkentésére igyekeztünk alkalmazni a személyek név és utca szerinti meghatározását. Adataink térképen való megjelenítése még nem történt meg, ez esetleg egy későbbi munkafázisban - akár a Miskolc-monográfia időkereteit meghaladóan - valósítható meg. A makrotársadalmi szempontokat (létszám, népmozgalmi adatok, jogállás, foglalkozás, vagyoni helyzet, vallási hovatartozás, területi tagolódás) követve három idősíkot vizsgáltunk: a XVIII. század elejét, közepét és az 1770-80-as éveket. A társadalom egészének ábrázolása természetesen nem tekinthető befejezettnek a fenti kérdések és források elemzésével, hiszen a minél összetettebb életmódvizsgálatok, a mobilitási lehetőségek, társadalmi konfliktusok, a nevelés, és a társas érintkezés vizsgálata a modern társadalomtörténet-írás nélkülözhetetlen területei. Ugyanakkor ezek a kérdések azok, amelyek átvezetnek a mikrotörténethez. A léptékváltás szemlélete igen figyelemre méltó, ennek megfelelően a hangsúlyt úgymond a hétköznapi valóság bemutatására helyezhetjük.

75 Mindazzal a kritikával együtt, hogy a mikrotörténeti források szűkössége, rapszodikussága sokszor nem teszi lehetővé az egyes meg75 REVEL, J. 1996. 235-237. p.