Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

funkciókat betöltő városnak az Erdély és Horvátország nélküli szűkebb értelemben vett Magyarországon.

29 A helyi tapasztalatokra épülő kutatások úgy látják, hogy Miskolc olyan területen feküdt, ahol hosszú ideig nem alakult ki egyértelmű hierarchikus rend a városállományban. A középkor végén a Kassa körül működő régió tagja, nagyjából egy szinten van Északkelet Magyarországon Gyöngyössel, Debrecennel, Egerrel, Sárospatakkal. A török háborűk korszaka a magyarországi városhálózatot szétzilálja, a déli régiók (Pécs, Szeged, Nagyvárad központtal) tönkremennek. A visszafoglaló háborúk utáni népesség, gazdaság és településfejlődés az, amely egészen a XIX. század végéig behatóan eldönti az új településhierarchiát. Ez azonban Nyugat-Európához képest viszszalépést jelent, mert Magyarországon nagy vonalakban a középkori településhálózat épül újra. Kisebb helycserék történnek - Debrecen és Nagyvárad azonos szintre emelkedik, külön régiót szervezve maga köré, Sátoraljaújhely helyet cserél Sárospatakkal, és Miskolc fokozatosan megkezdi az északkelet-magyarországi régió korábban vele azonos szinten álló városainak (Eger, Gyöngyös, Szatmárnémeti, Eperjes, Nyíregyháza) lehagyását. Ha az irodalomban az utóbbi időben gyakran visszatérő KassaMiskolc összehasonlítást vesszük elő, akkor a lokálpatrióta lelkesedést minden elismerés ellenére is le kell némileg hűtenünk. Kubinyi András és Szakály Ferenc a középkor végén a hat nagy regionális centrum egyikének látta Kassát és ugyanezt a szerepet - az I. szintet elérő teljes értékű regionális centrum szerepét - tulajdonítja e városnak Beluszky Pál is 1900-ra vonatkozóan. Utóbbi részletes vizsgálata alapján Miskolc csak a városok hierarchiájának harmadik szintjét (teljes értékű fejlett megyeszékhely) éri el. Azonban ez sem csekélység, hisz ezen a szinten találhatók olyan régi patinás szabad királyi városok, mint Székesfehérvár, Sopron, Győr vagy Erdélyből Nagyszeben és Brassó. A megtett utat ahhoz kell viszonyítanunk, hogy az 1709. évi pestis után Miskolc egy kevesebb, mint 3000 lakosú kisváros volt. Kétségtelen, hogy Miskolc kereskedelmi szerepköre jelentősebb Kassáénál, hisz előbbivel ellentétben Gyöngyössel, Eger29 BÁCSKAI V. 1988. 9. p. Véleményünk szerint kicsit nagynak tűnik az ugrás, további közel 200 városi funkciót ellátó település megjelenése az 1900-ig terjedő 70 év alatt.