Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

szerűen gyengébb minőségéből (illetve a városi funkciókat jellemezni hivatott pontrendszer fentebb említett kissé félreorientáló alkalmazásából) és milyen mértékben írható a két vizsgálati időszak között eltelt 70 év számlájára. Az 1900. évi adatok ugyanis már egy alaposan megváltozott Magyarországot tükröznek. Ez alatt zajlott le a modern infrastruktúra (az út- és vasútrendszer), a modernizált egészségügyi, oktatási és közigazgatási intézményrendszer, valamint a kereskedelem és az ipari termelés átalakulása annak minden városfejlődési következményével együtt, amelyek részleteibe most nem célszerű belemélyednünk. Miskolc és tágabb környezetének városai az országos városhierarchiában a különböző vizsgálatok szerint Vonatkozási időszak Város Beluszky Pál (1990) Keleti Károly (1871) Bácskai Vera (1988) Gyimesi Sándor (1975) Vonatkozási időszak Város Sorszám Hierarchia szint Sorszám Városi (hányados) Sorszám Hierarchia szint Sorszám Városi érték Vonatkozási időszak Város 1900 1869 1828 1828 Kassa 6 I. 1. 3 142 4 II. 6 9,5 Debrecen 7 I. 2. 17 268 18 III. 3 14,2 Miskolc 12 II. 1. 11 245 12 III. 11 8,1 Eger 26 II. 2. 29 370 19 Ili. 8 9,2 Sátoraljaújhely 28 III. 1. 46 VII. 46 3,0 Nyíregyháza 41 III. 1. 81 610 15 III. 72 1,8 Rimaszombat 49 III. 1. 53 VIII. Gyöngyös 99 III. 1. 36 427 20 III. 51 2,7 Rozsnyó 108 III. 1. 57 X. 17 7,3 Sárospatak 180 V. a) 39 3,6 Tokaj 194 V. a) Tállya a) Tarcal a) Bodrogkeresztúr a) Szikszó a) a) piackörzeti alközpont