Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

oktatási intézményekkel rendelkeztek, túlságosan előresorolódtak: Debrecen lett az ország első városa és Eger, Szatmárnémeti, Vác, Selmecbánya, Nagyszombat is a kelleténél „előkelőbb" helyezést kapott. Bácskai Vera és Nagy Lajos vizsgálatában viszont épp ellenkező irányú torzítás figyelhető meg. Az alaposan és szakszerűen kidolgozott intézményi/funkcionális pontrendszer összességében ugyanis csak a 63 piackörzeti változó egyike lett, vagyis a kelleténél kisebb hangsúlyt kapott. Bácskai Vera ezt utólag javítani próbálta azzal, hogy a városi szerepkör betöltését azon településeknél fogadta el, amelyek a piacközponti funkción kívül legalább egy, nem gazdasági jellegű központi intézménynek is székhelyei voltak, és a besorolásoknál népességi határértékeket is felállított. Úgy tűnik azonban számunkra, hogy mindez már nem tudott változtatni azon, hogy a városhierarchia megállapítása során a piacközponti szerep ne kapjon túl nagy súlyt az egyéb városi funkciókhoz képest.

27 Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a Bácskai Vera által 1828-ra nézve felállított városi hierarchia, az 1848 előtti korszakra nézve, a jelenleg rendelkezésre állók közül a legjobb és a legalaposabb. Az általunk ismert legtökéletesebb történeti városállomány-vizsgálat azonban egy kicsit későbbi időszakra vonatkozik és Beluszky Pál nevéhez fűződik. Az általa megrajzolt, 1900 körüli városhierarchia egyrészt az adatok minősége és gazdagsága, másrészt a statisztikai elemzésének szabatossága miatt vita nélkül elfogadhatónak látszik.

28 Mindössze az a gondunk vele, hogy jelen pillanatban - és jelen ismereteink birtokában - nem tudjuk megmondani azt, hogy az általa és Bácskai Vera által megrajzolt városhierarchiák egymástól való eltérése milyen mértékben fakad utóbbi adatainak szükség27 BÁCSKAI V.-NAGY L. 1984. 94. p. Vö. BÁCSKAI V. 1988. 30. p. 28 Beluszky Pál a városi alapfunkciókat ellátó 75 kiválasztott intézmény előfordulásának gyakoriságát megvizsgálva rangsort képezett, és ennek alapján öt hierarchikus szintet határozott meg. Ha valamely város egy-egy szint mutatóinak több, mint háromnegyedével rendelkezett, teljes értékűnek, ha felévei, háromnegyedével akkor részleges központnak nyilvánította a szóban forgó települést. A vizsgálat öt városi szintet (regionális központ, fejlett megyeszékhely, megyeszékhely szintű, közép- és kisváros), ezeken belül teljes és részleges értékű városokat állapított meg. A szerző összesen 250 városi szerepkörrel rendelkező település létezését és működését állapította meg, a Horvátországot és Erdélyt is magában foglaló történeti Magyarország területén, az 1900. évre vonatkozóan. BELUSZKY P. 1990. 16-18. p.