Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

végezzen. Erre lényegében a XVILT. század végétől kezdődő időszak adatai alapján van elvi lehetőség, de az egykorú és visszatekintő próbálkozások többsége főként a biztosabbnak látszó XIX. századi adatokra épített. A régebbi kísérletek eredményeit - Nagy Lajos (1828), Bárándy János (1843), Keleti Károly (1871), Thirring Gusztáv (1911), Dávid Zoltán (1965), Gyimesi Sándor (1975) városbesorolását - összefoglalóan megtaláljuk Bácskai Vera és Nagy Lajos (1984) művének XrV. függelékében.

24 Az utóbbi másfél évtized kutatásainak terméséből ehhez még hozzá kell tennünk Bácskai Verának a XIX. századi (szűkebb értelemben vett) magyarországi városrendszerről rajzolt körképét, Beluszky Pál 1900. körüli állapotokra vonatkozó nagyszabású városrendszer-vizsgálatát, Szakály Ferenc mezővároselemzését, valamint a Miskolc monográfia I—II. köteteinek e kérdéssel foglalkozó zárófejezeteit.

25 A felsorolt vizsgálatok értékelése és a Miskolc helyzetére, városi szerepkörére vonatkozóan a lehető legtöbb szempontot figyelembe vevő, de mégis kiegyensúlyozottnak ható álláspont kialakítása nem bizonyult egyszerű feladatnak. A felsorolt vizsgálatok ugyanis nem csak különböző időben születtek és különböző korszakokra vonatkoznak, hanem különböző szempontok szerint és különböző források alapján készültek. Közelebbről nézve a felsorolt városhierarchia-elemzések lényegében két csoportra oszthatók. Nagy Lajos, Bárándy János, Thirring Gusztáv és Dávid Zoltán rangsorai alapjában csak a népességszámra és a városok jogi helyzetére épültek. Úgy véljük azonban, hogy mindez elégtelen információ ahhoz, hogy akár egy város helyét, akár a magyarországi városhierarchia képét megítélhessük, ezért e vizsgálatok eredményeivel a továbbiakban nem foglalkozunk. Ugyancsak mellőznünk kell Szakály Ferenc igen szellemes módszerének felhasználását is, mivel az egyrészt a szerző kutatói tapasztalataira és a reformációban való városi részvételre, másrészt főképp a vizsgálati időszakunktól és viszonyainktól meglehetősen különböző XVI-XVII. századi városiasodás rekonstruálására törekszik. Végezetül csak háttérinformációnak tekintettük Bácskai Vera és Nagy Lajos közösen ké24 BÁCSKAI V.-NAGY L. 1984. 372-381 p. 25 BÁCSKAI V. 1988, BELUSZKY P. 1990, SZAKÁLY F. 1995, KUBINYI A. 1996, SZAKÁLY F. 1998.