Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
vágó, népiesen a sakter (magyarul metsző), hivatalos néven a sohét vágta le. A XIX. század elején kisebb közösségekben gyakori volt, hogy a metsző egyben tanítói feladatokat is ellátott. A húsvéti „kovásztalan kenyeret", a maceszt, csak az ünnepre használatos sütödében süthették meg, amely rendszerint a zsinagóga közelében volt. Az imahely és a temető a zsidó közösségek két legfontosabb vallási létesítménye. A temetőket több névvel is illetik: Bét Hahájjim az élet háza; Bét hakvarot - a sírok háza; Bét haolam - az örök ház; Bét moéd lehol haj - minden élő gyülekezőhelye. Vallási előírás, hogy a sírjeleknek feliratukkal kell Jeruzsálem felé néznie. Az askenázok álló, a szefárdok fekvő, de a földről kiemelkedő, koporsószerű sírjeleket helyeznek el. Sírlátogatáskor emlékkavicsot szokás a sírokra vagy ezek mellé helyezni. A temetőknek fallal való körülkerítése nem volt előírás. A szertartási épületek - ahol egyáltalán építettek ilyet - igen egyszerűek, mivel a halott mosdatását, a férfiak halotti ingbe való öltöztetését az elhunyt házában végezték halotti ima kíséretében. így külön szertartási épület csak a nagyobb létszámú városi közösségek temetőiben épült." 427 A közösségi épületek körül 1784-ben feltűnik az alsó fokú (chéder) oktatás objektuma. A magasabb fokú, tudós rabbi által irányított oktatási intézmények, a jesivák a XIX. század elejének „termékei". A miskolci iskola híre - amelyre a kötet más tanulmányában Papp Klára részletesen kitér - messze túljutott a város és a régió határain. Az imahellyel összefüggésben említjük az avasi temetőt, amelynek területét 1759-ben vásárolta meg a hitközség. A temetés a régi előírásokat követve történt. A sírokat hat férfiarasz távolságra jelölték ki egymástól. A nőket külön sorba temették, de kivételt képeztek a házastársak, akiket egymás mellé temettek (temethettek). A mai temető legkorábbi része a város Ruzsin felőli oldalán, a temetői bejárat közvetlen közelében helyezkedik el. Itt található Asel Insel Wiener megyei rabbi sírja is. Közvetlenül az avasi út mellett, a főbejáratnál négy egységben már a XIX. század jelentős síremlékei talál427 GAZDA A. 1989. 46. p.
