Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
hatók. Ezekben a parcellákban megszakadt a korábban kialakult szokás, vagyis a nők külön sorba történő temetése, a sírok közötti pontos távolságtartás és a hagyományos emlékkövek elhelyezése. Az egykori vörös márványból készített emlékeket felváltotta a szürke márvány. Az avasi zsidó temetőben közel hatezer síremlék található, közülük mintegy másfél-kétezer azoknak a száma, amelyek várostörténeti vagy művészeti szempontból felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A temető több, mint két évszázada pihenőhelye a hitközség tagjainak. A Chevra Kadisa a hagyomány szerinti elvárásoknak megfelelően gondoskodik a sírkert méltó ápolásáról, az itt eltemetettek nyugalmáról. 1972-től ez a temető ad helyet a Miskolc-Ruzsin-farki, pontosabban a hejőcsabai ortodox izraelita temetőből exhumáltak maradványainak. A hejőcsabai temető 261 sírhelyének áthelyezését az 1968-1974 között, a temetőn áthaladó közút építése tette szükségessé. A temető áthelyezésének történetét, pontos dokumentálását 1993-ban Iglói Gyula írta meg és készítette el. 428 428 IGLÓI Gy. 1993. 385-398. p.