Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

jelölt telkén - a köz- és egyházi építészeti alkotásokat, objektumokat megillető módon - nagyméretű, az utcai oldalon téglalap alakú, hosszan elnyúló épületet jelez a helyszint rögzítő térképész. Előtte pedig az utcába benyúlóan egy négyzet alakú épület áll. A két építmény a századforduló előtt tűnt el, s helyükre építették a jelenleg is látható, két egyforma homlokzati kialakítású, egyemeletes bérlakásokat (Hunyadi u. 21. sz).

420 Imaházak lehettek még ezeken kívül is, de helyük, idejük nem azonosítható. Miskolc város jegyzőkönyvében 1787-ben tűnik fel az első, az ún. Kádas utcai zsinagóga telekvásárlására vonatkozó adat. „...itt Miskolcz Városában nevezetesen a Kádas utczában lévő fundusokat minden rajta található Epületekkel egyfelől Detery György, más felől Tekes István Uraimék szomszédságokban rajta lévő quantumával együtt ugyan Miskolcz várossában lakos egész Zsidó Comminutásnak négyszázharmincz vonás forintosokon örök áron meg másolhatatlanul által adtuk. Tekes János és felesége Jees Éva."

421 Arról, hogy a zsidó kommunitás kinek a tervei alapján és mikor kezdte el az építkezést, nem szólnak városi feljegyzések. Először 1795-ben olvasunk róla, mint „újonnan épített" zsinagógáról. Ez természetesen nem az, amelyet a XIX-XX. század fordulóján megjelent képeslapok mutatnak, hanem annak „elődépítménye". A Herman Ottó Múzeum munkatársai egy 1992-ben készült, s a régió zsidóságának életét, tárgyi emlékeit bemutató kiállítás készítése közben a zsidó hitközség kevés számban fennmaradt dokumentumai között találtak rá arra a fényképre, amely „O imaház a Palóczy utcában" feliratot viselte. A téglafallal körülkerített telken az utcára (a Pece patak folyására) néző épülethomlokzaton négy, az udvar felé két ablak látható a földszintes zsindelytetős épületen. A kép 1898-1900 között, az új zsinagóga építése előtt készülhetett. Az épület a XIX. század közepének „hangulatát" árasztja, de nem tudható, hogy az 1843. évi tűzvészt, vagy az 1878. évi árvizet követően épült.

422 Az 1795-ben említett imaházat, vagy zsinagógát ugyanazon a telken még két épület követte. (A képeslapokon látható, 1901-ben 420 DOBROSSY I. 1997. 161-164. p. 421 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. IV. 371. p. 422 KÁRPÁTI L. 1992. 6. p.