Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
épült zsinagógát a második világháborút követően nem építették újjá, bár szerepelt a „helyreállítandó épületek" listáján. 1963-ban lebontották, helyén jelenleg gépkocsiparkoló van. 423 ) Az 1795-ben említett zsinagóga alaprajza azonosítható az 1817-ben készült Dombyféle térképen, de a felépítmény külső megjelenését nem ismerjük. 424 A Palóczy utcán a XVLÏI-XX. században tehát kezdetben imaház, majd zsinagóga szolgálta a közösség hitéletét. S bár egyidejűleg is előfordul a kettős megnevezés, értelmezéséhez ismernünk kell a zsidó liturgia sajátosságát. A liturgiában a közösség tagjai akár otthonukban, imaházukban, akár szabad ég alatt tartózkodjanak „egyidejűleg és egyénileg is cselekvő módon vesznek részt. így bizonyos imádságok részére maga a közösségi épület, a zsinagóga valójában felesleges, mivel az imák bárhol, ahol a megfelelően előírt imakellékek jelen vannak, elvégezhetők." 425 A közösségi imák színtere, a „gyülekezés háza", a zsinagóga. A héber nyelvben ugyanarra a funkcióra utalva három elnevezés is található. Az elnevezések azonban méretbeli és rendeltetésbeli különbségekre utalnak. így ismeretes a bét hakneszet, a gyülekezés háza; a bét tefila, az imádság háza; és a bét hámidrás, amely olyan kisebb méretű épületre vonatkozik, amely imaház, de benne napközben tanítás folyik. A Palóczy utcai épület fotója ez utóbbi funkcióra utal, míg az 1901-ben elkészült épület a gyülekezés háza, vagyis bét hakneszet volt. A miskolci Kazinczy utcai zsinagóga 1856-1863 között épült, s ezzel természetesen a várostörténet következő kötete fog részletesen foglalkozni. Itt azonban a Palóczy utcai imaházak, majd zsinagóga kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy az épület alaprajzi elrendezésében, a belső terek alakításában fontos volt a nemek elkülönítése. A női imahely - ahogy arra a Kazinczy utcai zsinagóga is példa - az emeleti karzatra került. (Legalább ennyire fontos és mindenkire érvényes, hogy a zsinagógába fedetlen fővel nem lehet belépni.) Építészeti alakítását tekintve a zsinagógának két fő része van. „Az előcsarnok és az imatér, ill. az ún, zsinagógai tér. Az előtéren való keresztülhaladásnak - a testi és lelki megtisztulásnak - jelképi szerepe 423 DOBROSSY I. 1994. 169-170. p. 424 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501 /g. 1., ill. MARJALAKI KISS L. 1958. 142. p. 425 GAZDA A. 1989. 38. p.
