Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

gyes leírása szerint - zsidó-bánat helymegjelöléssel illetett.

406 Több generáción keresztül öröklődő, időnként módosított alapszabályzatuk szerint 1768-ban hozták létre a „Miskolczi Chevra Kadisa Izraelita Szentegyletet" amelynek hét pontban rögzített célja közül elsőként szerepel a szegények és betegek segélyezése, majd az „izraelita vallású haldoklók és halottak körüli és a gyászházban szükséges vallási és gyászszertartások végzése, a halottaknak az izraelita vallás törvényei és hagyományai szerint való eltemetése."

407 A zsidó közösség 1784-ben iskolát, 1802-ben kórházat alapított. A „nemzeti zsidó" iskolában 1826-tól a kötelező német mellett a magyar nyelvet is tanították.

408 Az első zsidó betelepülők között valószínű lehettek mesterségeket űző iparosok is, de egyesületbe csak jó évszázad múltán, 1833-ban szerveződtek, míg - miskolci különlegességként 1836-tól a különböző kézműves mesterségek képviselői megalakították saját céhüket, mint érdekvédelmi-szakmai egyesületüket.

409 A XIX. század elején sorra jönnek létre társas egyleteik, mint 1817-ben a bikkur cholim (beteglátogatók és gyógyítók), 1847-ben az izraelita nőegylet, vagy korábban, 1836-ban a céh-szervezetükkel kapcsolatot tartó legény-társaság, amelynek Herberg volt a neve.

410 Ezek között a fontos események, szervezetalapítások között nem találjuk a vallási, hitgyakorláshoz kötődő intézményeket. Ha fel is vetődik valamelyik közülük, csak a bizonytalanság, vagy az időnélküliség a jellemző. Az alapos kutatási eredményeiről ismert Leveles Erzsébet is csak a következőket fogalmazza meg: „a negyvenes évek táján kereskedőtársaságba (= Kompánia) egyesültek, vagy „a XVIII. század végén a Kádas utcában zsinagógájuk volt."

411 A Palóczy, vagy Kádas utcát megelőzően - úgy véli - a Piac utcán (= a mai Széchenyi u.) is volt imaházuk, s a környéken metsző is lakott.

412 "Mielőtt a modern felvilágosodás átalakította - írja Komlós Aladár -, a zsidóság vallási és népi életét ugyanazon törvénykönyvek 406 BARNA I. 1993. 371-373. p. és PESTY F. 1988. 206. p. 407 A Miskolczi Chevra Kadisa Izraelita Szentegylet alapszabályai. 1913. 3. p. 408 SPIRA S. 1929. 200-201. p. 409 SPIRA S. 1929. 102. p. és SZENDREI J. 1911. IV. k. 708-728. p. 410 SZENDREI J. 1911. 717-722. pp. és SPIRA S. 1929. 202. p. 411 LEVELES E. 1929. 77., 110. p. 412 LEVELES E. 1929. 109. p.