Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

kápolna céljára megszerezni. Ezt a levelet Leskó József egri főegyházmegyei könyvtáros közzétette

167 Rétay Kálmán szerkesztésében megjelent Jubileumi emlékkönyv a Miskolc Szent Anna Egyházközség száz éves fennállásának alkalmából című kötetben. A levélből részletesen nyomon követhető, hogy a felsővárosi hívek 1806-ig milyen erőfeszítéseket tettek templomuk és iskolájuk felépítésére, s egyúttal az is, hogy milyen nehéz anyagi körülmények között éltek. Ebben a levélben a kérvényezők nemcsak szegénységükre hivatkoztak, hanem arra is, hogy az említett sváb házakat a diósgyőri kamarauradalom építtette. Ennek ellenére kérvényük újra elutasításra talált, mert, ahogy azt a kamarai tisztviselők kifejtették, a megjelölt épületek sem kápolna, sem plébánia céljára nem voltak alkalmasok.

168 Az elutasítás ellenére a templom felépítésének és az egyházközség felállításának ügye nem halt el, a hívek céljuk elérésére a már megkezdett gyűjtést tovább folytatták, s a régi temető helyén feszületet állítottak. Mindensetre a templom építésének és a helyi lelkészség felállításának ügye ezzel újólag elakadt, amihez hozzájárult mind a miskolci plébánia elégtelen anyagi helyzete, mind az egri érseki széküresedés. 1807-ben az egyházmegye új tervet dolgozott ki a helyzet megoldására. Ennek értelmében a miskolci katolikus híveket három részre osztották volna. Az első rész tartozott volna a mindszenti, a második a minorita, a harmadik az új, építendő templom köré szervezett plébániához. A minoriták plébániája lett volna a legnagyobb, mert nemcsak a környéken lakó híveket csatolták volna hozzájuk, hanem a városban szerteszét lakó tótajkú katolikus híveket is. A tervezet szerint a minorita plébánia 2695 hívőt kapott volna, a mindszenti plébánián maradt volna 1959, az új plébániának pedig jutott volna 772 hívő. Az 1807-es összeírás szerint a felső-miskolci plébánia a Nagy utca Fáy-házánál kezdődött volna, magában foglalva a Sváb utcát, a Kövér utcát, a Tizenhárom város utcát, a Vad Mindszent utcát, a Füzes utcát, a Vízköz utcát, a Meggyesallya utcát, a Pipisdomb és a Patkánysor utcákat. A terv azonban hamar megbukott. Sem a mindszenti plébánia nem akarta felosztani területét, híveit és 167 LESKÓ J. 1928. 49-51. p. 168 DOBROSSY I. 1997. 204. p.