Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

teletére lett szentelve, a hozzá tartozó javadalmakkal ... a református hiten lévők elorozták, s ma is tartják ..." 115 Az avasi templom egyes források szerint, s ma ez az általánosan elfogadott nézet, az 1550-es években

116 véglegesen reformátussá vált, míg más források szerint még 1642 körül a templom Szent Anna és Szent Margit oltáránál katolikus misét celebrált a plébános,

117 s csak 1654-ben, amikor a nagy befolyással bíró katolikus Dőry Ferenc

118 borsodi alispán felvette a református hitet,

119 magával vive az új vallásra Bük János

120 plébánost is, lett véglegesen protestánssá az avasi templom s vele együtt Miskolc lakossága. Ezt támasztja alá, hogy az első adat, miszerint a protestánsok az avasi templomon bármiféle munkát végeztek volna, csak 1666-ból származik, amikor bezsindelyezték a templomot,

121 noha mind városi mind vármegyei források bőven állnak már jóval korábbról is rendelkezésünkre. Továbbá, egy 1642. évi Borsod vármegyei jegyzőkönyvi bejegyzésből tudjuk, hogy a Papszer utca még Tybold Gáspáré volt a bejegyzés évében Tybold-szer néven, s a források szerint Bük János plébános csak a Tyboldiak birtoklása után tért át a protestáns hitre.

122 A Boldogasszony-templom a XVI. században pap nélkül, romokban állt, noha maga az egyház csak Bük János vallásváltoztatása után lett teljesen gazdátlanná.

123 A két fenti templommal ellentétben a mindszenti kápolna korszakunkban mindvégig folyamatosan katolikus kézen maradt. A mind115 BÓNISNÉ VALLON E. 1969. II. köt. 266-267. p. Magyar fordításban BARSI J. 1992. 47-48. p. Forrás: MOL. C 38. No 26. f. 236-237. A harmadik hivatkozott templom a Szent György-kápolna. Helye máig nem ismert, de az időben ismert viszonyítási pont volt. Vö. GYULAI É.-TÓTH P. 1993. 23. p. 116 Kun Miklós ez előbbit fogadja el az avasi templommal kapcsolatban, s az 1654-es dátumot a Nagyboldogasszony-templommal kapcsolatban. KUN M. 1842. 9-10. p. 117 Vö. NEMES J. 1864. 350. p. 118 A család 1736-ban újra katolizált. Erre bizonyíték, hogy gr. Erdődy Gábor egri püspök levelet írt Deák Ferenc plébánosnak, amelyben igazolta, hogy Dőry Ferenc gyónt és áldozott. Vö. NEMES J. 1864. 351. p. 119 Csak a Húsvéti és a Péchy családok nem tértek át Miskolcon. Vö. KUN M. 1842. 10. p. 120 Szendrei Bük János működését 1577-re teszi. Vö. SZENDREI 1904. 141. p. 121 NEMES J. 1864. 350. p. 122 NEMES J. 1864. 350. p. 123 KUN M. 1842. 10. p.