Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
koltz városában lévő Reformatum Templomban végben vitt, felvetettetvén, az általa beadott instantiája elolvastatván. Minthogy említett Kerekgyártó Varga János az felül megírt vasárnapi napon az Isteni tiszteletnek helyére részeg fővel menvén és ottan elaludván, álmából lött felserkenése után a prédikáló személyt három ízben becstelenül megszólította, kezével az ülőszéknek az eleit verte, és ezen cselekedeteivel az egész keresztyén gyülekezetet megbotránkoztatta, mely hallatlan botránkoztató cselekedetiért, belső és külső törvények szerint 37 noha testebéli büntetésre, sőt életének elfogyhatására is méltó lehetne. Mindazonáltal életének megjobbíttathatására való hajlandóságát, töredelmességét, öregségét és azt is, hogy ex praeconcepta malitia 38 cselekedhette volna, fel nem tétettethetik, consideratioban vévén, hogy hallatlan cselekedetéért, mely által az egész keresztyén Ecclesiát megbotránkoztatta, közönséges Ecclesia követéssel s vétkének töredelmes szívvel való megvallásával, most az egyszer vétkét felváltsa, igazságosnak találtatott. Úgy mindazonáltal, hogyha ennek utána részegségével eshető botránkozásokat el nem távoztatna, cselekedetinek ennek utána büntetése is Magistratusnál fog mérsékeltetni." Kerekgyártó Varga János a „nemes Consistorium édes atyai irgalmas, könyörülő szivére" apellált beadványában. Elmondta, hogy a vargacéhnek, melynek ő is tagja volt, halottja lévén, el kellett mennie a temetésre, ahol - lévén már „megélemedett, erőtelen ember" - kevés italtól is „megnehezedett". De mert Isten házát gyakorló ember, ebben az állapotában is hűségesen elment meghallgatni az esti istentiszteleten prédikáló pataki diákot. „A prédikáció alatt elszunnyadván, gondolván magamat más külső helyen lenni, úgy álmosan az Isten házában magam gondolatlanul bizonyos hallató szót bocsátottam ki számból és szóltam, melyen a szent gyülekezetnek némely részi, kik hallhatták, megbotránkozhattanak. Mely erőtlenségemből s gyarlóságomból kibocsátott szómat s ebbéli fogyatkozásomat szívem szerint bánom, szánom és meg is sirattam". Aligha kétséges, hogy Kerekgyártó Varga János őszintén szégyellte az esetet - hiszen céhtagsága garantálja tisztességét - de 37 azaz egyházi és állami törvények szerint 38 „előre megfontolt gonoszságból"
