Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

kitaszítottságot oldotta fel. Példaként felhozhatjuk Árokszállási Pé­ter ügyét, aki gyilkolt 1769-ben, börtönbüntetését elszenvedve nyil­vános bűnbánatot tartott, melynek nyomán újra úrvacsorázhatott. 33 A személyes ügyekben általában igyekezett elkerülni a konzisztó­rium az ítélkezést, helyette a megbékéltetésre törekedett, s ebben többnyire sikeresnek is bizonyult. Általában ilyen esetek forogtak a konzisztórium előtt, nyilván azért, mert a bűnténynek minősülő ki­hágások a városi tanács hatáskörében maradtak. Jellegüknél fogva ezekben az ügyekben az eklézsiakövetés, a bűnbánatra ösztönző in­tés, s mint legsúlyosabb büntetés az úrvacsorától való eltiltás, ma­gától értetődően alkalmazható volt. Az egyháztanácstól nem várta el senki, hogy elégtételt vegyen, sokkal inkább azt, hogy békességet teremtsen. Ezért az úrvacsorától való eltiltást csak a végső esetben, hosszadalmas eljárás után alkalmazta. Ilyen ügy volt 1740-ben a Szentpéteri Jánosé és feleségéé, akik súlyosan rágalmazták Csáji Mártont és zaklatták a családját. 34 A konzisztórium tekintélye foko­zatosan erősödhetett meg, nem lévén a városi tanácshoz hasonló ha­talma, mert az úrvacsorától eltiltott Szentpéteri kijelentette: „Kitso­da legyen azon személy, aki azon Szentségnek felvételétől engemet eltiltson, meg látom? Armatis etiam manibus 35 oda fogok járulni". A főbíró közreműködésével a templom ajtajába őröket kellett állítani az úrvacsoraosztás idején, elkerülendő a nagyobb botrányt. A kon­zisztórium tekintélyét végül is megszilárdította az a lehetőség, hogy a megátalkodott vétkest átadhatta a városi tanácsnak, mint világi hatalmasságnak - az ősi brachium seculare gyakorlata még élt a XVIII. században. Olvassunk el egy sajátos esetet 1751-ből, mely ál­tal kiviláglik az is többek között, hogy a polgárok megtanulták tisz­telni az egyháztanácsot. A dolog érdekességét növeli, hogy a vétkes fél instanciája is fennmaradt. 36 „Ezen nemes Consistorialis Szék előtt nemes Kerekgyártó Varga János botránkoztató cselekedete, melyet mostan folyó 1751-dik esztendőben, október havának 31-dik napján esett vasárnapon, délesti prédikáció alatt, ugyanezen nemes Mis­33 SRKN Kt. 4335. No. 140. 34 TÜDŐS I. 1904. 93-102. p. 35 „fegyveres kézzel is" 36 SRKN Kt. 4335. No. 116-117.

Next

/
Oldalképek
Tartalom