Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

lasztva és saját jegyzőkönyvet vezetve. Az ispotály inspektorát és gazdáját, azok munkáját szintén a konzisztórium felügyelte, ugyancsak az egyház molnárának tevékenységét.

16 A jegyzőkönyv arról is tanúskodik, hogy az egyházfegyelem gyakorlása viszonylag hamar a konzisztórium hatáskörébe ment át, hasonlóképpen a lelkészek és tanítók alkalmazása és marasztása.

17 De ezek a feljegyzések arról is tájékoztatnak, hogy a városi igazgatás továbbra is belefolyt az egyházi ügyek intézésébe, s a lelkészi javadalom egyes tételeit ezután is saját gazdálkodásából biztosította, olykor a főbíró a maga hatáskörében rendelkezett az egyházat érintő kérdésekben. A meghívandó lelkész meghallgatására a nemesek közösségéből és a szenátorok közül küldenek ki egy-egy főt. Az igazgatás lényegi részét tehát átengedte a város az új testületnek, de a patronusi szerepéről nem mondott le. Mindazonáltal mégis fordulatot jelentett az egyház életében az 1735 és 1740 közötti időszak. Az eltelt időszakban az egyházi élet a megszokott rendben folyt: mindennapos és ritkábban előforduló események, fegyelmi ügyek, vitás esetek, gazdasági kérdések és a személyes élet fordulataiból fakadó történések adtak folytonos feladatot az eklézsiában.

18 II. Rákóczi Ferenc mozgalma gyakorlatilag akkor érte el a várost, amikor Tokaj megvívása után, 1704. február 8-án egy megrongált, 11 mázsa rezet tartalmazó ágyút adott a miskolci reformátusoknak, akik több dirib-darab rezekkel és a város ládájában található 14 forint értékű polturákkal kiegészítve harangot öntettek belőle Podolinszky György lengyel mesterrel, amit Orbán napján, május 25-én húztak meg először. S hogy a szabadságharc keserveiben is részesedjenek, Rabutin németjei és rácai 1706-ban felégették a várost, a tűzvészből azonban, mint kikapott üszök, az iskola megmenekült. Egy ideig a városi tanács itt ülésezett. Az eklézsia anyagi ügyeinek rendben tartására a tanács rendszeresen két egyházfit állított szolgálatba, 1710ben Takács Nagy János és Thállyai Szabó István uraimékat. Később Lakatos Pál nevét is olvassuk ebben a tisztségben. Őket a bírák szá16 SRKN Kt. 4335. No. 86. 17 SRKN At. 855. SRKN Kt. 4335. No. 98-104. 18 SRKN Kt. 4335. No. 25-63.