Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

curatoriale consistorium-nak nevezték.

11 Miskolcon és a környező református egyházvidéken „ekkor épül ki az egyháznak, mint intézménynek a saját autonóm kerete".

12 Ez azonban egyáltalán nem jelenti ekkor még, hogy az egyháztanács teljesen függetlenné válik a városi tanácstól. Az elkülönülés az ügyek vitelét tekintve megfigyelhető, de az összefonódás egyszerűen adódik abból, hogy a konzisztórium egyes tagjai egyben városi tisztségviselők.

13 Még a század közepén is ügy határoznak, hogy ha a főkurátor nincs itthon, „Ordinarius bíró úr" hirdessen gyűlést.

14 A konzisztóriumba tekintélyes, nemesi jogállású tagokat delegáltak, mely intézkedést az egyházvédelmi szempontok indokoltak. A katolikusok térnyerésével szembeni küzdelem ennek a szempontnak érvényesítését érthetővé teszi. A jegyzőkönyvben említett iskolaépítés pedig szinte azonnal igényelte a tekintély érvényesítését. A protestánsok csak engedéllyel építhettek vagy újíthattak fel egyházi épületeket. A miskolciak ennek beszerzését elmulasztották, talán mert megszokták, hogy korábban az ilyen és hasonló ügyekben a város saját jogon intézkedett. Most tapasztalniuk kellett, hogy az idők megváltoztak, az építkezést 1736. május 3-án felsőbb rendelettel megtiltották.

15 Közegyházi segítséggel, Szathmári Király György borsodi kurátor és Szathmári Király Ádám személyes támogatásával, bécsi közbenjárásával, „temérdek aggodalmak után" nyerték el az építési engedélyt 1737-ben. A konzisztórium felállításának eredményeként az egyházközség elkülönítette a gyülekezeti adminisztrációt a városétól, jegyzőt vá11 SRKN Kt. 4335. Városi és egyházi jegyzőkönyvek kivonatai, No. 94. Főként erre a gyűjteményre támaszkodtunk, összevetve az eredeti egyházi jegyzőkönyvekkel, amelyek a Sárospataki Kollégium Levéltárában találhatók. A letisztázott változatok a Miskolc-Avasi Egyházközség lelkészi hivatalában lelhetők fel. (Egyes részleteit közölte SOLTÉSZ NAGY J. 1858. 293-303. p.) 12 Helyesen állapítja ezt meg BALOGH J. 1999. 47. p. 13 Ez általános azokban a helységekben, ahol a reformátusok száma és befolyása meghaladta a más vallásúakét. Az Abaúj vármegyei Alsóvadászon 1848-ig a konzisztóriumba azonos arányban delegáltak tagokat a nemesek- illetve nem nemesek tanácsából. Vö. DIENES D. 1998/a. 41. p. 14 SRKN Kt. 4335. No. 117-118. 15 SRKN Kt. 4335. No. 94. SRK. Lt. A. V. 1172.; A. V. 1175.; A. V. 1182.; A. V. 1190.