Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

resztet sem állíthatnak, s mindez a jövendőre is érvényes.

5 A helyi intézkedésnél nem álltak meg, mivel az adott körülmények között az önmagában nem kecsegtethetett sikerrel, hanem 1728-ban és 1729-ben a legmagasabb fórumig, a királyi udvarig mentek,

6 mindenesetre eredménytelenül. A várost elérő katolikus restauráció, olykor a legdurvább erőszaktól sem mentesen, gyakran a vármegyei közigazgatástól is támogatva, a XVIII. század során fokozatosan kiépítette a római katolikus egyház intézményeit. A város lakosainak egyharmada 1783-ban már római katolikus hitvallású.

7 A miskolciak küzdelmével párhuzamosan folyt a református egyház szervezeti átalakítása. Ennek következményeként 1733-1735 között megszervezték a Tiszáninneni Egyházkerületet, a világiak pedig alkotmányos keretek között kaptak tisztségeket az egyházi testületekben. Ebben a folyamatban került sor az egyházközségi presbitériumok megalakítására. A borsod-gömör-kishonti egyházmegye (kebelébe tartozott Miskolc is) 1735. december 5-én intézkedett ebben az ügyben, majd 1736. február 8-11 között az egyházkerület minden gyülekezetére kiterjesztették az erről szóló határozatot.

8 A döntést nem annyira elvi-teológiai szempontok határozták meg,

9 mint inkább az a valóságos helyzet, hogy a református helységek vallási homogenitása fokozatosan megtört, aminek következtében a magisztrátusokba nem reformátusok is bekerültek, illetve ez a tendencia a kortársak előtt a maga megváltoztathatatlanságában világosan kirajzolódott. Miskolcon ezt a fordulatot 1766-ban erőszakolta ki a Helytartótanács.

10 Az egyházmegyei végzést követően, 1735. december 28-án a miskolci reformátusok is megszervezték a presbitériumot, amit mintegy másfél századon át - csaknem minden egyházközségben - „consistorium" névvel illettek. Miskolcon egyenesen 5 TÓTH P. 1981. 83. p. 6 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 2. köt. 117. 141-142. p. 7 MARJALAKI KISS L. 1930. 5. p. 8 DIENES D. 1998. 62-63. p. 9 Noha ennek éppen ezen a vidéken zajlottak ilyen meghatározottságú küzdelmei, nagyjából egy századdal korábban. Vö. ZOVÁNYI J. 1911. 10 SZENDREI J. 1904. 381-382. p.