Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

befödve csak egy sor ritka zsindellyel s a hó kénye-kedve szerint esett le csupasz nyakamba s karomra".

277 Déryné első alkalommal több, mint két évet töltött Miskolcon, s a helybeliek élénk érdeklődéssel követték mindennapjait. Amikor az Edelényben lakó öreg, „pohos" Szirmay János gróf zaklatta udvarlásával, sőt még a szállásán is meglepte, amit a színésznő hatalmas pofonnal jutalmazott, a házban lakó diákok azonnal szétvitték a hírt: „másnap már az egész kollégium arról beszélt s végre az egész város." Naplójának tanúsága szerint az előadások az egész várost megmozgatták, és igen sokan hallgatták énekét az esti séták alkalmával is. 1823-ban, egy kéthónapos vendégszereplése alkalmával, amikor a társulat már tudatosan vállalta daljátékok előadását, Déryné mellett egy Némethi nevű jó hangú helybeli szabó énekelte a tenorszerepeket.

278 A város elöljáróinak ragaszkodására jellemző, hogy betegsége idején Miskolczy György főpénztárnok azzal kérte Benkő Sámuelt a színésznő gyógyítására: „meg ne haljon, inkább tizenkét consiliarius, mint ő, mert elég derék honfi van a hazában, ki amazok helyét pótolandja, de Déryné nem lesz több".

279 Bizonyára sajnálhatták, amikor elhatározta, hogy elhagyja a miskolci társulatot. A főpénztárnoknál alaposan megmosták a fejét, a társulat vezetője, „Benke Atyus" (Benke József) magából kikelve közölte vele: „ha maradna, sem kellene már".

280 A naplóba őszinte véleményt író Déryné viszont éppen időben megtett lépésnek tekintette az elszakadást, s gyávának tartotta magát, amiért „csekély havidíj" fejében mindent szorgalmasan és ellenszegülés nélkül elvégzett, amit csak rábíztak. A keserű búcsú ellenére rövidebb időre többször visszatért, s mindig jól érezte magát a nagy sikerek helyszínén. A színház igazgatását három kiemelkedő személyiségre bízták, akik között Miskolczy György borsodi főperceptor és Erős József főszolgabíró mellett Szrogh Sámuel ügyvéd (Szirmay János gróf 277 Déryné naplója é. n. 328. p. 278 Déryné naplója é. n. 352-353. p. 279 Déryné naplója é. n. 329. p., 310. p. 280 Déryné naplója é. n. 411. p.