Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

A Liber Cathalogi Studiorum szerint a katolikusok 1747-től indítottak syntaxista osztályt. A 127 tanulóból azonban csak 13-13 járt a grammatista és syntaxista képzésre. A gimnázium húsz syntaxistája közül 1748-ban csak két miskolci és egy mindszenti illetőségűt találtak, s a Borsodból velük együtt mindössze hatan (42,8%) származtak. A többiek Abaúj, Sáros, Zemplén és Szepes megyében, valamint a háromszéki Szentléleken születtek. 1758-ban a grammatisták 88%-a volt borsodi, de a syntasistáknak csak 15%-a. Az alsóbb osztályokban általában a tanulók felénél többen megyebeliek voltak. Összességében a 130 tanuló 52,3%-a (68 fő) borsodi és 36%-a (47 fő) miskolci gyermek volt. Tíz évvel később a helyzet alig változott. A syntaxisták aránya ugyanannyi (15%) volt, de látványosan növekedett a megyebeli tanulók aránya a nagyobb parvisták (33%-ról 73,9%-ra) és a principisták (52%-ról 76%-ra) között. Ez mindenképpen az iskola felértékelődésére mutat a megyebeli tanulóifjúság körében, illetve nagyobb bizalmat fejez ki a gyermekeiket iskolába küldő szülők között. 1768-ban a 143 tanulónak 56,6%-a (81 fő) került ki a vármegyéből, míg a miskolci gyerekek aránya visszaesett 21,6%-ra (31 fő). Az 1772/73. tanévben (amely egyben a tanulók jegyzékének utolsó fennmaradt éve is) a tanulói létszám is csökkent, ám a 105 gyermek között a borsodiak aránya változatlan maradt. Az 56,19% azonban már csak 59 tanulót jelentett, míg a miskolciak 28,57%-a (30 fő) szinten tartást takart. A tanulók társadalmi összetétele a vizsgált négy évben azt mutatja, hogy a nemesi származású szülők küldték a minoriták iskolájába a tanulók több mint negyedét. A század második felében a nemesi származású tanulók száma ugyan ingadozott, de arányuk a tanulók összlétszámához képest emelkedést mutatott, 1772/73-ban már 34,5%-ot tett ki. A tanulók nagyobb része ignobilis (nemtelen) volt, arányuk 1758-ban 55,4%, a két utóbbi évben pedig 58%-ra tehető. Feltűnő, hogy 1748-ban és részint 1758-ban is magas az ún. libertinusok aránya (igaz, ekkor a nobilis ellentéteként használatos a fogalom). A nemzetiségi összetételben a magyarok aránya meghatározó volt, bár a vizsgált időszakban erősen ingadozott. 1748-ban még