Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

25% volt/

93 1758-ban azonban elérte a 93%-ot, míg 1768-ban 75% -ot, s 1772-ben már csak 66%-ot mutatott. A nemzetiségiek (németek, ruténok és szlávok) aránya 1748-ban volt a legmagasabb (38%), de 1772/73-ban is elérte a 28%-ot. A négy vizsgált évben összességében 74% magyar, 4,2% német, 6,4% rutén és 8,4% szláv (lengyel és szlovák) tanulót jegyeztek be a tanulói katalógusba. A tanulók társadalmi összetétele Év Összes tanuló Libertinus Prenobilis Civis Nobilis Ignobilis to fő % fő % fő % fő % fö % 1748 39 20 51,2 1758 110 22 3 24 21,0 61 55.4 1768 145 6 46 31.4 85 58.6 1772/74 110 2 1 38 34,5 64 58,1 Összesen 404 42 10,3 8 1.9 4 0.9 108 26,7 210 5 1.9 A vallással kapcsolatban az derült ki, hogy a minorita gimnáziumba gyakorlatilag csak katolikusok jártak. 1768-ban 113 katolikus (78%) mellett 26 (18%) görög rítuson lévőt találunk, 1772/73-ban pedig 91 katolikus (83%) mellett 15 görög katolikust (13,6%) tanítottak.

194 A fennmaradt források tanúsága szerint az evangélikus családokra - különösen a tehetősebbekre - is érvényes az a megállapítás, hogy gyermekeiket nyelvtanulás miatt, s az oktatás magasabb színvonalának vonzása miatt a felvidék valamelyik iskolájába küldték. A nagyhírű eperjesi evangélikus kollégiumban nemcsak a miskolci tanárok között jelentős tekintélyt kivívott Klein Endre szerezte ismereteit, hanem számos helybeli polgár gyermeke is. 1803 és 1813 között 22 miskolci illetőségű tanuló nevét és adatait jegyezték fel a 193 Az arányt rontja, hogy a 39 tanulóból 14 esetében nem jelezték a nemzetiséget. A négy kiválasztott évben 27 tanulóról hiányoznak a bejegyzések (7%). 194 1768-ban 7, 1772-ben 4 tanuló neve mellett hiányoznak a vallásra vonatkozó bejegyzések.