Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

1832-ben „ingyen, tiszta szeretetből és szívességből" adtak helyet a katolikus gimnázium első grammatikai osztályának.

165 Az iskola leghíresebb tanára Apostolovits János

166 (1746-1811) volt, aki hosszú ideig volt az iskola meghatározó egyénisége. 1787ben már tanítóként jegyezték nevét a miskolci házassági anyakönyvbe.

167 1809-ben ezer rénes forintos fizetésről kötöttek vele szerződést, amely összeg a kompánia különleges bizalmát és megbecsülését igazolta.

168 1809-ben határozta el a kompánia egy bizonyos Saitinszky professzor (Schaitinszky Emánuel) alkalmazását, aki 1810-től 1813-ig németet és latint oktatott, ő és a harmadik hírneves professzor Gendali Naum egyaránt 800 forintot kaptak. Az „ékes beszédű" Gyika Naumnak még 900 forintos fizetése volt, az utánuk következő többi tanárnak viszont az övékénél jóval alacsonyabb jövedelemmel kellett beérni. Utóda egy Opalics Nikolaj nevű latin és német tanár volt, akire csak az volt a helyi közösség egyetlen panasza, hogy katolikus (és nem ortodox) volt. Az 1815 körül érkezett a városba a görög nyelvet tanító „Hellenikosz" Joaszaf. Munkájával az 1821-ben Törökországból érkezett „Turitsia" Joanniszhoz hasonlóan, nagyon meg voltak elégedve. Gendali Naum az iskola hanyatlását az 1810-1820 közötti időszakhoz, s Gyika Naum működéséhez kapcsolta, aki az „okos és jó tapasztalásű öreg Consistoniális személyek" helyett a lármás közgyűlés tapasztalatlan és tanulatlan ifjaira hallgatott, s főleg, aki engedte az iskolai oktatás és az erkölcs gyengülését. Gendali professzor saját fizetését is felajánlotta, hogy iskolakezdésre olyan professzort hívjanak meg, aki „tökéletes Magyar, tökéletes Német és tökéletes Deák lészen".

169 A professzor annyira elkeseredett volt, s a változtatás szükségességében annyira meg volt győződve, hogy felvetéseinek kudarca esetén - a kompánia zárt kereteit áttörve haj165 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 39. 166 A misolongai kereskedő fiaként született Apostolovits Szmirnában végezte iskoláit, s csak a kötelező hűségesküre vonatkozó 1774-es törvény után érkezett Magyarországra. 167 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. No. 2. 7„ valamint BAÁN I. (kézirat) 6. p. idézi ESTEFÁN Zs. 1997. 22. p. 168 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 45. 169 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 44.