Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

landónak mutatkozott a Helytartótanácshoz, vagy magához a királyhoz fordulni.

170 Az iskolában általában 2-3 tanító oktatott. A „mester" (diöaGKaA-oQ látta el az elemi oktatást, míg a professzor (7ipocpeaopoQ a felsőbb osztályt, a „hellenika" iskolát oktatta. Az iskola ügyeit a kurátorok intézték, akik felügyelték az oktatást, illetve kötelesek voltak az iskola pénzügyeivel kapcsolatban félévente elszámolni a körzeti tanfelügyelőnek, de kérésre a városnak, vagy a megye hatóságainak is.

171 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK Az iskolák, különösen a gimnáziumok működésének egyik fontos kelléke, elengedhetetlen feltétele volt az iskolai könyvtárak működése. Nogell Istvánnak egy 1741-ből fennmaradt levele szerint a reformátusok abban az évben Pozsonyban is vásároltak könyveket.

172 Az utazó görög kereskedők (ez esetben egy egri görög, bizonyos Horváth Antal) révén jutott el a pénz és a megrendelés az országgyűlés színhelyére. Nogell az ifjú Lisznyait bízta meg a könyvek vásárlásával, aki hajón utazott Vácig, vagy Pestig, s onnan kocsin vitte Miskolcra a megrendelt könyveket, bár nem tudott mindent beszerezni. A reformátusok Miklós Sámuel irányítása idején már jelentős könyvanyaggal rendelkeztek, amelynek gyarapítását a professzor a diákok borpénzének megcsapolása árán is szükségesnek tartotta. 1763-ban, amikor Miklós Sámuel, mint új rektor megkezdte tevékenységét az iskolában, a felmérés szerint 101 darab könyvet kellett elismervény szerint átvennie.

173 A jegyzéken feltüntették a könyvek kiadási helyét és évszámát is. A kimutatásban szereplő könyvek egy része adományból származott. Idős Fodor Pál Melius Juhász Péter 170 DOBROSSY I. a reformeszmék hatásának tulajdonítja a kompánia zártságának áttörését. 171 ESTEFÁN Zs. 1997. 23-24. p. 172 SRK. Lt. RB. I. 5/1. 173 SRK. Lt. RB. I. 5/1. A leltárat 1763. június 28-án készítették.